Az Operánál, délután. És emlékek.

Lezárták az Andrássy utat, az Operánál előadásra készültek és a Hajós utca sarkán lévő szfinxet telegraffitizték, játszásiból. Szó szerint, mert díszlet lesz egy előadásban. Ácsorogtam egy darabig, hátha elkezdődik a műsor, aztán meguntam és inkább átcsábultam a Drechsler-palota oldalához, remélve hogy nyitva találok egy kaput, de minden korrektül zárva volt. Itt viszont igazi graffitiket lehet látni. Aztán találtam még a Lázár utcában egy régi ecset-kefe üzletet és besírtam magamat a Bajcsy Zsilinszkyn, az Ó utca sarkán álló modern házba, amit mindig bámultam a Bajcsy köz 1. ablakából, amikor tizenegy éve ott laktam. Volt egy függöny nélküli lakás pont velünk szemben, nem tudtam megállni, hogy néha ne bámuljam, amint teljesen ártatlan dolgokat művelnek a lakók, nyilván egy házaspár, számítógépeztek, jöttek-mentek, vacsoráztak. Egyszer jött hozzám valaki, aki elmesélte ki lakik ott, jó nevű újságíró, a nevére persze már nem emlékszem. De ma, amikor bementem a lépcsőházukba, beugrott minden, az akkori életem, az ott töltött napok, hogy nem lehetett nyitott ablaknál tévét nézni, akkora volt a zaj, a repülőgép, aminek a hatodik emeleti tetőteraszról hadonászva integettünk és kiabáltunk a grillparti közben, amikor már nagyon vidámak voltunk, meg amikor álltam az ablaknál és néztem a hóesést a Bajcsyn. 

régen Drechsler-palota, később Balettintézet, most szellemház, eztán luxusszálloda?

előadás díszlete az Operánál

Valódi graffitik és némi street art a Drechsler-palota oldalában:

Lázár utca 5.

Lázár utca-Bajcsy sarok.

A 19/b tervezője nem Schmitterer, hanem Fried Miksa és Fenyves István. Ez az a bizonyos szemben lévő ház, aminek a tetejét hatalmas fekve támaszkodó férfi test díszíti:

a blogger itt fedi fel kilétét;)

,

Nem is bántam hogy nem mentem el a Belügyminisztériumba, a KÖN alkalmából, mert amint bejutottam a lépcsőházba és elkattintottam a fenti fotót, lemerült a pótaksim is, úgyhogy gyorsan hazamentem inkább. 

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat, 

itt csatlakozhatsz

a blog Facebook oldalához. 

Tovább a bejegyzésre →

Ferencváros, rehabilitációs terület- Balázs Béla, Lenhossék és Sobieski utca

Újabb időutazás, ezúttal a Ferencváros rehabilitációs területnek nevezett részén. A napokban a Mester utcai rendelőintézetből kifelé jövet a Lenhossék utca felé vettem az irányt. A képeket azokban az utcákban csináltam, ahova még csak részben, vagy annyira sem ért el a felújítás. Ha valaki régen járt arra, annak leírom, hogy jelenleg a körúttól a Ferenc térig nagyjából minden régi ház fel van újítva illetve újakra cserélve. Ha áthaladunk a téren és elindulunk a Balázs Béla utcán a Haller utca irányába, kezd izgalmassá válni a helyzet. A régi, többnyire földszintes és kétszintes házakból álló utcaképet helyenként új építésű társasházak és üres telkek törik meg. Mindez a Thaly Kálmán utcáig tart, ott jön meglepetésként a SOTE új épülettömbje. Mellette oldalt, ellenpontként befigyel a pár éve még a Tűzraktér nevű romkocsmát magában foglaló, szétgraffitizett üres gyárépület a Tűzoltó utca sarkán. A másik meghatározó épület a Lenhossék utcai Dominó Általános Iskola. Kicsit olyan, mint várkastély, főleg a sarki földszintes ház mellett. A Lenhossék utca mai képe amúgy is hihetetlenül változatos.  

A "felújítandó" épületek listáján.

Dominó Általános Iskola

Az iskolánál bekanyarodtam jobbra a Balázs Béla utcába, ahol felváltva földszintes és két-három emeletes házak jöttek, mind csontig lepusztulva, de gyönyörű épületdíszekkel, kiszuperált kaputelefonok és elfeledett reklámtáblák. Működő üzlet nem sok van, talán csak egy-két élelmiszerbolt és kocsmák. Végtelenül sajnáltam, hogy nemhogy bemenni nem mertem egyikbe sem terepszemle végett, de a közelükben még a fényképezőgépet is inkább becsúsztattam a táskámba. 

Ezt a földszintest lebontják, legalábbis eszerint igen. 

A "felújítandó" listában. 

Balázs Béla- Márton utca sarok

Megnéztem egy 1961-es Panoráma útikönyvben a negyed leírását: Az "igazi Ferencváros", a kisiparosok és főként a gyári munkások városrésze a Körúton kívül kezdődik. Az Üllői utat és a Mester utcát összekötő kis mellékutcák ma is nagyrészt érintetlenül és hamisítatlanul mutatják a múltszázadi iparos- és munkástelepülés vonásait. Földszintes, körülépített udvaros lakóházak sorakoznak itt egymás mellé, s az utcanevek (Bokréta, Viola, Liliom utca) az egykori majorsági, kertészkedő múlt emlékét őrzik."  Míg a kertészkedő múlt, sőt, mára a gyári munkások-kisiparosok negyede is eltűnt az évtizedekkel, a foltokban még megmaradt földszintes házak még mutatnak valamit abból, ami Ferencváros egykor volt. 

a "felújítandó" listán

Bekanyarodtam a Sobieski utcára, aminek a másik vége, az Üllői út mellett, csupa felújított, a harmincas években épült vagy új házzal van tele. Ez a része megmaradt olyannak, amilyennek a régi Ferencvárost képzeli az ember. Aztán majd úgyis jön a felújítás. 

az Üllői úthoz közeli vége

a Gát utcához közel

Az utca végén a földszintest bontják majd.

A Sobieski utca 3-5-7-9 is a felújítandó listában.

Kapufa borozó a Gát utcában, közel a Haller utcához

Az Önkormányzat 2013-as rehabilitációs programja itt.
A sétát folytatjuk és lesznek régi képek is.

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat, 

itt csatlakozhatsz

a blog Facebook oldalához.  

Tovább a bejegyzésre →