Nádor utca majd minden városban van. Emlékeimben egy kertes házakkal teli, kis utca él a dunántúli megyeszékhelyen, amelynek minden kapuját a vigyázz, a kutya harap rajzos felirat díszíti. Ennek megfelelően ritkán volt csendes, az ötven, kb. egymás után zsinórban megszólaló kutya, aki végigkísérte az arra járók útját, nem épp a csendes magunkba fordulást szolgálta.
Itt Pesten nincsenek vérmes házőrzők, viszont ma átutazóban megállapítottam, hogy egyik erkély, kapu, homlokzat szebb, mint a másik, és ezt dokumentálni kell.
Az utca a lipótvárosi telekosztások nyomán alakult ki. A mostani előtt viselte a Szél és a Tigris nevet is, 1847-ben az akkor elhunyt József nádor emlékére megkapta mai nevét (latinul az ismerősen csengő palatinus), ami nagyjából a király utáni második ember. Kádárék idején talán ennek analógiájára lett Münnich Ferenc utca, míg '89-ben vissza nem keresztelték. Az is érdekes még, hogy 1911-ig egészen a Szent István körútig ért, míg meg nem rövidítették a Falk Miksával.
Az utca elején a 6-os számú a Cseh Magyar Iparbank épülete 1912-ből, Málnai Béla és Haász Gyula műve. A modern stílusú sarokház több átalakítást megélt, ma bank és idősek háza is működik benne:
A 10-es az előzőnél egy kicsit idősebb:
Sarokház a 14-es a Vigyázó Ferenc utcánál, 1861-ből. Terveit az Építészek Házát is jegyző Gottgeb Antal készítette, Mandl Joachim felkérésére.
A virágbolt csillárját is igyekeztek az utca stíljéhez passzintani:
A 14-nél pár évvel idősebb az Ulmann ház a 18-ban (1853), romantikus, kései-klasszicista stílusban. Hild József tervezte, akiről tán kevesen tudják, hogy élete utolsó éveit igénytelen szegénységben töltötte egy Arany János utcai kecóban, miután 1861-ben megvonták tőle az addig a város építésze címen neki járó fizetést.
Az Oszvald ház a 22-es, romantika 1846-ból. Hild tanítványa, Feszl Frigyes jegyzi az eredeti épületet, amit húsz évvel később szállodává avanzsáltak, Gerster Károly és Frey Lajos közreműködésével. Manapság az ombudsman lakja.
Imádom a kőfejeket:
Eztán átvágunk a régi MTV mellett, s támadnak a régi emlékek:
A 32-ben, a Zoltán utca sarkán szemet szúr a kissé lepusztult Bughardt ház (1862) fellobogózott, színes erkélyekkel és kariatidákkal. Volt itt nyugdíjintézet és a mai fülnek hihetetlenül hangzó Altruista Bank is, most pedig az Igazságügyi Minisztérium van táblájára vésve.
A Garibaldi utcához érve és egy pillanatra balra fordítva fejünk ez a cukiság fürdőzik a lenyugvó nap aranyló sugaraiban:
Ez pedig már a kései eklektikus 36-os szám kapuja, egykor Rimamurány - Salgótarjáni Vasmű Rt tulajdon:
Nem tapasztaltam nagyobb tolongást, csak a Közép-Európai Egyetemnél, amúgy este a kávézókat leszámítva nyugi van itt. A kutyák meg a Dunántúlon maradtak:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése