2012. július 30., hétfő

NYC a hatvanas években

Pár évvel ezelőtt egy antikváriumban találtam Boldizsár Iván 1966-os útinaplóját a Nagy Almáról, New York percről percre címmel. Négy hónapot töltött Amerikában, de a naplót csak jóval hazaérkezése után rendezte össze és '71-ben adta ki a Magvető. Nem áll szándékomban olvasmánynaplót írni, úgyhogy a képek előtt csak pár apróságot osztanék meg, amit érdekesnek találtam. 
Légkondi-mánia valamint sétálós kávé papírpohárban, szalmaszállal meg persze hitelkártya már akkor is volt. A Central Parkon viszont nagy truváj volt gyalog átkelni és Boldizsár Harlembe is csak néger írókollégájával merte betenni a lábát, részben a fehérek és feketék kiélezett viszonya, részben pedig a pocsék közbiztonság okán. Külön fejezetet szentelt a Harlemben töltött vasárnapnak, amikor saját bevallása szerint a legtöbbet értette meg Amerikából. Leginkább arra volt kíváncsi, hogy hogyan viszonyul az átlag amerikai a néger-kérdéshez, a vietnami- és a hidegháborúhoz, de nagy meglepetésére ez utóbbi csak felületesen érdekelte az utca emberét. A Ford Alapítvány ösztöndíjából Boldizsár jól élt kint, a most felújítás alatt lévő legendás Hotel Chelsea-ben lakott, éjszakánként 8 dollár ötvenért. Akkoriban Arthur Miller is a hotel vendége volt, vele kellemeset beszélgetett, de kért interjút pl. Susan Sontag-tól is, aki sokkal kevésbé volt együttműködő. Megismerte U Thant-ot, az ENSZ akkori főtitkárát, és találkozott kismillió, a háború vagy '56 után itthonról lelépett magyar értelmiségivel. Részt vett az akkor magyar tulajdonban lévő, azóta sajnos lebontott Abbey-Victoria Hotel megnyitó ünnepségén. A leg-keleteurópaibb története talán az, amikor az első nap az eladó legnagyobb ámulatára visszavitte a boltba az üres narancsleves üveget. Nem vették vissza, ő meg sajnálta kidobni, mivel "a pocsékolás az amerikai élet egyik legfőbb tényezője", így az üveg több hasonló társával együtt hazautazott vele Magyarországra. 
Hatvanas évek, Martin Luther King, Woodstock és a vietnami háború évtizede.

a félelmetes park egy részlete a tóval
Broadway 165- a bal oldali, díszes Singer-házat 1968-ban lebontották.
Az ENSZ palota 1949-50-ben épült,  felújítása 2007 óta tart. 
Az Abbey-Victoria Hotel a 7. sugárút és az 51-52. utcák sarkán.
Eredetileg két különálló szálloda volt, '66-ban vonták össze és '82-ben bontották le.
a 42. utca nyugat felé
488 Madison Avenue- az esküvői tortára emlékeztető épület 1950-es,
a Look Magazin egykori irodáinak adott helyet.
fotó: Klaus Lehnartz
street fashion
Fifth Avenue 



1967- Fifth Avenue, hot dog árus standja (Richard Friedman fotója)
Gimbels, a Macy's egykori riválisa. 1987-ben bezárt. Keep cool.
taxik a Gimbels előtt



Café Figaro a Greenwich Village-ben, a Bleecker és a Macdougal Street sarkán, a beat generáció egykori törzshelye.
2008-ban bezárt.  


Az Embassy Theatre a Times Square-n 1997-ben zárt be. Itt a Wild in the Streets c. filmet adja, ami 1968-as.

John Lennon és Yoko Ono tiltakozó kampánya a háború ellen. Tizenegy nagyvárosban béreltek ki hirdetőtáblákat.
A Hetedik sugárút és 43. utca délkeleti sarka, 1969 december.
Broad Street, Lower Manhattan

Rockefeller Center, Radio City Music Hall. Ma is működik.
Orchard Street, Lower East Side
Essex Street Market. Vásárcsarnok a Lower East Side-on. Még megvan.

The Bowery, a város déli csücskében
A Park. (Bill Eppridge fotója a Life Magazinnak.)
Harlemi lakás. Háttérben a Triborough Bridge.
Helikopterjárat a Pan Am Building tetejéről a JFK-re. A NY Airways üzemeltette, Boldizsár is utazott vele.
Menetidő: 12 perc.
1964-65 Világkiállítás
Chinatown
Cheeeeeeese. (Klaus Lehnartz)
Este Brooklyn-ban, 1968. (William Gedney)

A Midtown a Hudson folyóról
ez a kép ma ilyen

Az útinapló ilyen gondolatokkal zárul: "Ma már egész Amerika a néger kérdésen keresztül él amerikaiul. 1960-ig jómódú fehér amerikaiak élhettek úgy, hogy nem vették tudomásul a feketéket. Ma már nem élhetnek. Félnek este az utcán. Az asszonyok egyedül nappal is félnek. Félnek új wattsi, newarki, detroiti, washingtoni zavargásoktól, gyújtogatásoktól, "hosszú, forró nyaraktól". Félnek attól, hogy kertes, villás suburb-jeikbe egy éjszaka betörnek a felfegyverzett fekete csapatok. Félnek attól, hogy a világ szemében elveszítik becsületüket, ha külön iskolába járatják a fehér és fekete gyermekeket. De attól is félnek, hogy gyerekeik a korábban érő, erősebb, ügyesebb fekete fiúkkal kerüljenek egy osztályba."
Amikor ezek a sorok íródtak, a kis Barack Obama öt éves volt. 


fotók: innen
A fekete-fehér képek nagy része Klaus Lehnartz-tól van, ebből a könyvből.

3 megjegyzés:

  1. Most olvastam en is ezt a konyvet. Nagyon erdekes es elgondolkodtato volt. Szivesen olvasnam a folytatast, amit sokszor emleget az iro de nem talalom, lehet, hogy mar nem tudta megirni? :-(

    VálaszTörlés
  2. Most olvastam en is ezt a konyvet. Nagyon erdekes es elgondolkodtato volt. Szivesen olvasnam a folytatast, amit sokszor emleget az iro de nem talalom, lehet, hogy mar nem tudta megirni? :-(

    VálaszTörlés
  3. Most olvastam en is ezt a konyvet. Nagyon erdekes es elgondolkodtato volt. Szivesen olvasnam a folytatast, amit sokszor emleget az iro de nem talalom, lehet, hogy mar nem tudta megirni? :-(

    VálaszTörlés