Régóta terveztem, hogy felteszem az Ybl-palota felújítása előtt készült képeket, de friss fotók nélkül nem lett volna értelme. Most végre sikerült. A Design Hét alkalmából szervezett túrán az öntöttvas emlékeket néztük meg a Belvárosban, és ez a palota is a program része volt.
 |
| kilátás a Szervita téri Lajta-ház egyik erkélyéről, jobbközépen a legalacsonyabb kupolát kell nézni |
 |
| helyszín: Reáltanoda-Károlyi Mihály utca sarok |
 |
| 1870 körül - a Centrál Kávéház helyén a kis földszintes... |
A Pesti Hazai Takarékpénztár székházának tervezésére Ybl pályázaton nyerte el a megbízást, olyan versenytársak mellett, mint Feszl Frigyes. Az volt a feladata, hogy a hivatalos helyiségeket és bérlakásokat "kellő méltósággal" csoportosítsa az épületen belül. Hadd idézzek az épület korabeli, kissé dagályos leírásából: "A bejáratot diadalkapu jellegű hármas nyílás alkotja, fölötte nagy erkély. A hármas kapu ajtószárnyait Dübel bécsi asztalos készítette. A kapun belépve háromhajós, toscan-dór oszlopokkal, a középső ívnél falszerű pillértaggal elválasztott, keresztboltozatos, az ívekben gazdag ornamentikával ékes előcsarnokba lépünk. Balra nyílik a tágas, kerek alaprajzú, felülvilágított lépcsőház. A széles csigalépcső díszes öntöttvas oszlopokon és gyámokon nyugszik, szerkezete csak körülölelő folyosóival csatlakozik a hengerszerű térhez. Nyolc ajtó nyílik minden emeleten a körfolyosóról az épület belsejébe, egyesek közülük vakajtók, létüket csak a részarányosság indokolja..."
 |
| felújítás előtti kép, a kilencvenes évekből |
A ház 1868-ra készült el, de nemsokára már bővíteni is kellett, az udvari hivatali szárny kapott egy harmadik szintet. Az emeleten polgári lakások voltak. 1915-ben le akarták bontani, de végül megmenekült és a Takarékpénztár is maradt, egészen a második világháborúig. Az államosításkor a Fővárosi Vízművek Igazgatósága foglalta el az épületet és maradtak egészen addig, amíg a metró építésekor a falak meg nem repedtek és az épület saroktornya megsüllyedt. Ekkor kiürítették a házat, az pedig tovább pusztult. Gombafertőzést kapott, padlástól a pincéig minden faszerkezete tönkrement. A kovácsolt- és öntöttvas szerkezetek egy részét ismeretlen helyre "szállították". Ezek a képek a felújítás előtti állapotot örökítették meg:
 |
| egykor ... |
 |
| ... és most |
A Lindner Budapest 1998-ban ilyen állapotban vette meg és a Mérték Építészeti Stúdióval haladéktalanul hozzákezdett a felújításhoz. Az eredmény ez lett:
 |
| a felülvilágító nem Ybl tervei alapján újult meg, üvegművészek tervezték |
"A
kapualj, a főlépcsőház, a takarékpénztári szárny előcsarnoka és lépcsője,
valamint a földszinti és emeleti ún. oszlopos termek az építés korának
megfelelő állapotnak megfelelően lettek visszaállítva. Restaurálták a
főlépcsőház és a Károlyi Mihály utcai kapualj eredeti római mozaik burkolatát is. A
többi belső térben a mai igényeknek megfelelő kialakítást ötvözték a korhű
részletképzéssel (nyílászárók, párkányok stb.). A legnagyobb kihívást a modern,
mai funkciókat kiszolgáló gépészeti berendezések, vezetékek elhelyezése
jelentette. A hűtés-fűtés kiszolgálására a műemléki terek kialakításához
igazodva íves vagy egyenes vonalú hűtő-fűtő álmennyezetet szereltek föl."
 |
| a Fortepan képe a nyolcvanas évekből |
 |
| Öntöttvas korlát és oszlopok az egyik legszebb belvárosi lépcsőházban. |
"A belső
udvarban, a főpárkány fölé lebegő fémszerkezetű üvegtető készült, amely véd az esőtől, ugyanakkor biztosítja a tér
szellőzését. A tető homogén formájával segíti a felső homlokzatok és a épület
tömegének érvényesülését. A tetőszerkezet acél tartókból áll, ami az udvari
falakra támaszkodik." A guglin jól látszik az üvegtető és az is, hogy milyen nagy helyet foglal el az épület:
 |
| az udvar a felújítás előtt, üvegtető nélkül... |
 |
| ... és utána, üvegtetővel. |
 |
| a Fortepan képe a nyolcvanas évekből |
Mázli, hogy Lindner, az asztalosműhely vezetőjéből milliárdossá lett üzletember a csontig lepusztult épületben meglátta a fantáziát, így, ha alkalom adódik, mint amilyen ez a mostani volt, legalább megnézhetjük. Eszméletlenül szép.
Források:
Gerő László: Pest Buda építészete az egyesítéskor
a felújításról: Építészfórum
Ha tetszett a bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése