Ami a Danubius Hajógyár csarnokából megmaradt...

Tavaly decemberben, egy ajándékvásárlás céljából indult plázázás előtt vetődtem véletlenül a Meder utcába, s ha már ott jártam, kíváncsi voltam, milyen állapotban vannak a hajógyári csarnok maradványai. Ha egyáltalán még állnak. Ha valaki nem ismerős a környéken, Angyalföldön vagyunk, a Duna Plaza mögött, a Meder utca végében a Népszigetre vezető hidat találjuk, illetve a Marina Part luxuslakóparkját, aminek drágább lakásai a folyóra néznek. A partra vezető úton végigsétáltam a csarnok oldala mellett, aztán vissza, de feltűnően csendes délután volt, valószínűleg mindenki épp ajándékokat vásárolt, és bár kezdett alkonyodni, valahogy egyre közelebb merészkedtem és végül bemásztam. Bárki megteheti, nem nagy kunszt, legfeljebb hajléktalanokkal lehet itt találkozni, a kutya sem őrzi már a romokat. Mondjuk rám egy ponton a frászt hozta az itt-ott felaggatott fóliákat vészjóslóan fellibbentő széllökés. 

Ez maradt hát napjainkra az egykori Danubius Hajó- és Gépgyár műemléki védelmet élvező (sic!), háromhajós, faszerkezetű csarnokából:

Néhány képet sikerült előásni, főként a Fortepanról és januárban még azt terveztem, hogy komolyabban megnézem a múltját, de az aktuálisan futó terveim mellett teljesen esélytelen, hogy beleássam magam, így arra gondoltam, hogy legalább a képeket felrakom, mielőtt végleg leég, összedől, vagy bármi más történik vele. 
Röviden csak annyit, hogy a céget az 1870-es években alapította Hartmann József,  1911-től Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt-ként,  1928-tól 1948-ig Ganz és Tsa. Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt-ként működött, több helyszínen és több épületben, nemcsak itt.  A szocializmus alatt a Meder utcában a Ganz Daru- és Kazángyár épületei álltak. 1994-ben a hajógyár végleg bezárt, egyik legrégebbi csarnoka helyére épült fel a Duna Plaza. A gyár történetéről sok helyen lehet olvasni, például itt.

Meder utcai kép a hetvenes évekből a Fortepanról

Felszabadulási ünnepség a hetvenes években, a kép felirata szerint a Meder utca 9, Daru és Kazángyár-egység. Fotó: Fortepan. 

Forrás: ilyenisvoltbudapest.hu

2006-ban még diplomaterv is született az újrahasznosításáról, akkor még nem annyira lepusztult, inkább elvarázsolt hangulatot árasztott és még bármi lehetett volna belőle. A linken a régi képeket mindenképpen érdemes végignézni, remekül látszik, hogy kevesebb mint 8 év alatt milyen rohamos pusztuláson ment át. Pár éve, a tetőszerkezet beszakadása előtt így festett ...

forrás: műemlékem.hu 2008. decembere 

... ide pedig Bujnovszky Tamás remek fotójáért érdemes kattintani, a mostaninál eggyel korábbi állapotért.  

A Fortepan lenti képén még áll egy másik csarnok is a Meder utcában, ezt ma már hiába keresnénk:  

2011

Pár éve egy csinos, felújított téglaépület is állt a sarkon, a bevásárlóközpont mellett, lakatlanul, illetve valószínűleg illegális lakókkal. A google mapsen még mindig fent van és más is lefotózta, így legalább több fázisban meg van örökítve. Ma már nincs meg, s kifejezetten sajnáltam, hogy eltűnt. 

2012 augusztusában a kis őrház

2012 augusztusában a csarnok

Próbáltam szabályozási terveken utánanézni, milyen sorsot szánnak az egykori csarnoknak az illetékesek, de a terveken rendre műemlékként jelölik és egyben építési területként, bármit is jelentsen ez a párosítás. Ráadásul nem tudom, érdemes-e jelen vagy jövő időben tervekről beszélni, hiszen a csarnok jelenlegi állapotában valószínűleg már megtarthatatlan, mert nincs az a pénz, amiből rekonstruálni lehetne. Inkább úgy tűnik, hogy szándékosan megvárták, amíg eljön a point of no return.

A terület jövőjével kapcsolatban a mai napig is elérhető a PrestigeCity oldala, ahol az alábbiakat találjuk a Luxus a Meder utcában- az új városrész című részben: "E terület az elkövetkezendő időben Budapest modern „Váci utcájává" válhat, ahol boltok, éttermek és kávézók sokasága várja az ide látogatót, felidézve a párizsi La Défense hangulatát. A negyed éjszakai fényei nappali világosságot árasztanak majd, és már távolra jól látszanak, úgy, mint más Nyugat-Európai nagyvárosok modern városnegyedei."  

Az akkori tervek szerint 2006-tól kezdődően, mintegy 5-7 év alatt épült volna itt fel Budapest új „fővárosa”, amely a honlap szerint luxusszállodával, éttermekkel, high-tech irodákkal, lakásokkal, lounge típusú üzletekkel, szórakoztató és szabadidő központtal valamint kulturális létesítményekkel felszerelt városrészt jelent. Így 2014-ben lehangoló látni, hogy a kitűzött befejezés után x évvel is csak az épületek töredéke áll.

Hát ez nem lett a Meder utcában, legalábbis egyelőre, de majd talán egyszer...
A 2008-ban beköszöntő válság valószínűleg itt is elfújta a hangzatos, kicsit nekem olyan "csináljunk mini-Dubait Angyalföldön" szagú terveket. A lakópark egy része felépült és kikötő is lett, de ez már egy másik történet. Ezzel együtt is ez még mindig nem több, mint Angyalföld egyik legkontrasztosabb és legfurább hangulatú része, ahol úgy tűnik, csak egy dolog nem számít: megbecsülni a régi értékeket.  

2012 augusztusa

2013 december: egyik oldalról a Duna Plaza...

...a másikon a Marina Part

Frissítés: 

A Fővárosi Blog bloggerétől kaptam az alábbi infókat, a csarnokkal és a kis őrházzal kapcsolatban, remekül egészítik ki a fentieket, ezúton is köszi!

"2007-ben még az volt az önkormányzat terve, hogy teljesen újjáépíti, és kulturális célra hasznosítja a csarnokot. A költséget a Duna Plaza és a Duna közötti (egyébként hatalmas) területet beépíteni szándékozó céggel fizettették volna ki. Ez volt a 360 Budapest, amire neves építészeket szedtek össze 2007-ben.

Aztán jött a gazdasági válság, a giga-beruházást csendben törölték, a csarnok pedig elvesztette a megmenekülés lehetőségét. Ami az elhalt projektre még emlékeztet, az egyrészt a néhány portré a csarnok oldalára kifeszített molinókon, másrészt ez a honlap-csonk, harmadrészt még áll az a szürke fémlemez házikó, ami a projekt irodája és bemutató terme volt, benne egy jókora makettel.

5-6 éve még volt benne egy lakókocsi őrbódé. Aztán ahogy egyre rohadt tovább, gondolom, már az őrnek is életveszélyes lett, megszűnt az is. Meg hát amúgy is, feleslegessé is vált a munkája. 

A mellette korábban álló kis MÁV-os házikót 2013 januárjában bontották el. Hiába újíttatta fel a tetőt az önkormányzat, állandóan hajléktalan tanya volt (a népszigeti szálló miatt sok hajléktalan közlekedik erre), végül elegük lett, lebontatták az egészet, már csak a klasszikus vasúti vasbeton kerítéselemek jelzik, hogy itt valamikor volt valami. Az utolsó képek itt."

Köszönöm a fotót M. Balázsnak.

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,

itt csatlakozhatsz

a blog Facebook oldalához.