Mind a hét kapubejáró előtt
ugyanazt a feliratot találjuk: „tervezte
Unger Emil és Ybl Miklós”, csak a dátumok változnak. Ha hiszünk nekik, legkorábban, 1872-ben a
jelenleg üresen álló, 42-es számú készült el, míg a Nagymező utca sarkán álló
épületrészek csak 1886-ban.
1876-ban Hevesi Lajos így írta
le az akkor még épülő Sugárút Nagymező utcán túli szakaszát: „Az első kész épületkoczka balra, egyes
osztályainak szigorú szimmetriája által egyetlenegy, csaknem emlékszerű épület
benyomását szüli. Élesebben odanézve igaz, hogy meggyőződik az ember, miszerint tulajdonkép három különböző házzal
van dolga. Azonban ezt a hármat már a harmadik vegybontás még jobban
részletezi, úgy hogy a hármas csoportban csakhamar öt házat különböztetni meg;
sőt ez a szám, ha jó „immerziós” górcső áll rendelkezésünkre és a világítás is
különösen kedvez vizsgálatunknak, tapasztalás szerint hétre fog növekedni. A
fölfedezések eme sorozata a sétálót néhány hétig igen kellemesen fogja
foglalkoztatni.”(Karczképek az ország városából)
Jobb oldalt, az egykori Divatcsarnok helyén még üres telek áll. Forrás: Siklóssy L: Hogyan épült fel Budapest. |
Fotó: Fortepan, 1960 körül |
Az épületegyüttes története az egykori Sugárút, a mai
Andrássy út építésének legelső szakaszára nyúlik vissza. A pesti Sugárút ötlete
a kiegyezés miniszterelnöke, Andrássy Gyula nevéhez fűződik. Andrássy álma egy
európai színvonalú nagyváros létrehozása volt, amelynek első lépéseként az
akkor még zsúfolt, piszkos és főleg földszintes házakból álló Terézvárost egy
széles, a párizsi Champs Élysées-hez hasonló sugárúttal kívánta középen átvágni.
Az új, „a Terézvárosnak légjárást adni
hivatott nagy útvonal” összeköti a Belvárost és a Lipótvárost a
Városligettel. Ezáltal csökken az amúgy is szűk és koszos Király utca forgalma és
Andrássy reményei szerint az új útvonal további építkezéseket is elindíthat.
1868-at írtunk, a terv ellenzői felesleges pénzköltésnek ítélték a sétaút
létrehozását, mondván, hogy sokkal fontosabb feladatok is akadnak a városban, lásd
a Duna szabályozása, kikötők vagy közraktárak építése. A javaslatot sok vita, majd a városrendezési
feladatokkal megbízott Fővárosi Közmunkák Tanácsának (FKT) megalakulása után végül
1870 decemberében tettek követték. Miután
meghatározták az útvonalat, az FKT megváltotta a területet, majd az út és a
közművek kiépítésére és a telkek értékesítésére leszerződött egy
francia-német-magyar, bankokból álló konzorciummal, a
Sugárúti Építő Vállalattal. A szerződés szerint öt év alatt kellett volna
magát a Sugárutat és tíz év alatt a környező utcákat kiépíteni. A bontási és az
útépítési munkák mellett a vállalat elsőként a mi tömbünk, vagyis a Hétház, az
Oktogon négy bérháza és a Városligethez közeli szakaszon néhány villa építésébe
fogott bele. A Hétház telkét Hutter
Frigyestől vette meg az FKT, a tervtári dokumentumok szerint akkor még Kőműves
utcai címekkel, csupa földszintes épülettel. Ybl egykori tanítványa, a fiatal Unger
Emil fogott hozzá a tömb megtervezéséhez. Az első építési engedélyt pont a Hétház
kapta meg 1872 júliusában. A terv akkor még az volt, hogy stílusban hasonló
épületegyüttesekkel az egész útnak egységes képet biztosítanak, eredetileg a
tömbünkkel szemben is egy hasonló, öt házból álló együttes állt volna, amelyre
Ybl Miklós rajzolt egy impozáns tervet.
Forrás: BFL. Az Ötház terve Ybl-től, ami nem épült meg. |
Ezt az elképzelést 1873-ban a bécsi
krach és az utána következő pénzügyi válság temette maga alá, a munkák lelassultak,
válságba került a Sugárút Építő Vállalat is. Az épületegyüttesek sora így csak
álom maradt, bár kétségtelen, hogy az Andrássy út, az egymástól független
épületek ellenére nagyjából mégis egységesen, egész hosszában a historizáló,
neoreneszánsz stílust hozza. Ybl terve helyett 5 önálló épület került a
Hétházzal szemben álló telekre.
Unger Emil a vállalat építészeként megtervezte még a 122.
szám alatti villát, ami ugyan megépült, de később lebontották, a Hétházat
viszont már nem tudta befejezni, mert a sors úgy hozta, hogy 1873-ban, harmincnégy
évesen meghalt. A Hétházzal kapcsolatos munkákat Ybl Miklós vette át. Ybl akkor
ötvenkilenc éves, már túl van a Sugárút 1. és 2. szám alatti épületek megtervezésén, az
FKT ugyanis rá bízza a városképileg kiemelt helyen, az Andrássy út legelején
álló házak terveinek megrajzolását, de később mégis más kapja a megbízást, viszont
ugyanabban az évben elkezdi az Operaház munkáit, ami végül 1884-re készül
el. De ezekben az években épül egy sor
másik épülete is, a Fővámház, a Bazilika, a Degenfeld palota, a Bakáts téri
templom, nagyon mozgalmas időszak ez az életében.
Építészek csoportja. Ülnek: Anton Baumgarten, mellette Ybl Miklós és Weber Antal. Állnak: Wechselmann Ignác, Unger Emil, Faváry József, Ney Béla és Koch Henrik (1871) Forrás: MLP |
A válság jelentősen hátráltatta az építkezést, a Sugárutat
a tervezetthez képest sokkal később, csak 1885 május 1-én adták át, de a Hétház
teljes egészében végül csak 1886-ra épült fel. Az FKT feljegyzése szerint
1873-ra az első szintig lett kész. Egyes források az épület középső részét
tulajdonítják Ungernek, az épületegyüttes észak-keleti, a Jókai térhez közeli
traktusát pedig Yblnek, aki Unger halála után az építkezést is levezette. A
dátumok is azt bizonyítják, hogy a két szélső tömb lett készen legkésőbb. A
fentebb idézett Hevesi szerint a hét épületből álló egységes homlokzatú bérháztömb terveinek Ybl és Unger a szerzője. Ybl
Ervin 1956-os monográfiája szerint a szerző Unger, de miután ő meghalt, a
terveket egyedül Ybl Miklós írta alá. Szerinte Ybl csak a szemben lévő telekre, a füstbe
ment Ötházra készített terveket és a megépült tömb „inkább Unger vaskosabb, egyúttal szárazabb hellen-reneszánszára utal.
Ybl sosem vállalta értük a felelősséget. …A harmadik terv közel áll Unger
megoldásához. Ez is hellenisztikus, de tartózkodó, egyszerű, nincsenek
árkádjai, tornyai, helyettük a szélső rizalitok sarkain pergolák és az Andrássy
út felé dóroszlopos kapuk.” A Hild-Ybl alapítvány kiadványában azt írják, hogy mindkét építész készített terveket a
tömbre és hogy 1874 tavaszán a hét épület már készen állt, valamint hogy a
fennmaradt tervváltozatokon és a megépült házon is kimutatható, hogy egy bécsi
bérház, a Heinrichshof hatással volt a tervezőkre. Főleg a közép és
oldalrizalitok pavilonszerű kiemelése teszi őket hasonlatossá.
A fennmaradt első tervváltozat 1872-es, rajta Ybl aláírása
és az Általános Magyar Municipális Hitelintézet pecsétje, ami tulajdonképpen a
Sugárút Építő Vállalat. A távlati terven is Ybl aláírása, ezen látszik a negyedik
emeleten a pergola és a kapuk a dór oszlopokkal. A Jókai térhez közeli rész bejárata ezen még a Sugárút felől van, ott ahol ma egy étterem, de a másodikon már a Jókai tér felől, ahol a valóságban is.
Forrás: Magyar Levéltári Portál |
A tömböt a Haggenmacher család építtette. Róluk már volt szó
az Oktogon túloldalán álló 52-es számú palota kapcsán, s ott azt is leírtam, hogy
a svájci származású Haggenmacher fivérek, Henrik és Károly eredetileg a
malomiparban jeleskedtek, aztán elkezdtek komolyan foglalkozni a sörfőzéssel és
részben az ifjabb Henrik házasodása révén aztán ebben is megvetették lábukat,
sőt az évek során ingatlanvagyonukat is sikerült szépen felduzzasztani. A címjegyzék szerint 1885-86-ban már a családfő, id. Haggenmacher Henrik nevén
van az Andrássy út 32-től 44-ig mindegyik épület, kivéve a 34-et, aminek
tulajdonosa fia, az ifjabb Henrik és neje, Aich Emma. Nem tűnik túlzásnak az
ingatlanvásárlás nagy tételben, ha tudjuk, hogy a család fejének tíz gyermeke
született, így biztosította mindegyiknek a jövőt. Óriási bérpalotáik voltak még
a Szent István körúton is.
De vessünk még egy pillantást az épületre, mely öt
traktusból áll, a Nagymező és a Jókai utca sarkán és középen vannak a
négyemeletes épületrészek, ezek közrefognak látszólag kettő, de valójában kétszer kettő háromemeletes lakóházat. Az ikerlakóházak a 34-36 és a 40-42 szám.
Bejáratuk szorosan
egymás mellett nyílik és a kis kerítéssel lezárható kapualj illetve egy hosszú,
keskeny előtér után téglalap alaprajzú lépcsőházat rejtenek, amelyből régen minden
szinten egy lakás nyílt. A második tervváltozaton az itteni lakások a
következő helyiségekből állnak: két szoba néz az Andrássy útra, közöttük egy
cabinet, van még egy alkóvszerű szoba (háló) és egy másik, amely az udvarra
néző folyosóról kap fényt, egy előszoba, egy cselédszoba, konyha és egy
éléskamra. A cseléd hátul, az udvar végében megépített csigalépcsőn
közlekedett és a konyhán keresztül lépett be a lakásba. Kétkarú lépcső van, öntöttvas korlát fa fogantyúval, a
cementlap pedig minden ház belsejében más, ez lehet koncepció, de könnyen lehet,
hogy az elkészülésük eltérő dátumai miatt van.
A 34-esben találtam eredeti
ablaküveget és ott liftet is építettek, valószínűleg az IKV-s időkben. A lift
miatt meg kellett nyitni a folyosót is, ami pl. a 36-os szám alatt mindenhol zárt, igaz, ott gyalog lehet csak feljutni a harmadikra.
A tömb középső, 38-as szám alatti, négyzet alaprajzú épületének belseje a legfotogénebb, tágas lépcsővel. Itt
szintenként két lakás bejárata nyílik, és az utcai homlokzattal ellentétben a ház
belül szépen fel van újítva. Egyenként ezek is nagypolgári, 4-5 szobás lakások
voltak és a cselédlépcső itt is ugyanúgy mindkét szárnyban az udvarról nyílt.
Az egy házra és emeletre jutó alacsony lakásszám nem véletlen, a vállalat
ugyanis ezzel az elegánsabb megoldással egy új típusú bérházat akart propagálni
a bérházépítőknek, amelyben a tulajdonosok magánszférája kevésbé sérül, szemben
a körfolyosós megoldással, ahol a lakók élete mindenki számára egy nyitott
könyv. Nálunk azonban nem terjedt el ez a típus, a századelőn is, egészen a
harmincas évekig a gangos bérházak kerültek túlsúlyba, nyilván a körfolyosós
bérházak kedvezőbb jövedelmezősége miatt. Az épületegyüttes
két szélső, négyemeletes traktusába egy gangos belső udvar is jutott, ide is eredetileg
szintenként két lakást terveztek, egy kisebbet és egy nagyobbat, 5 szobával. Mindkét lakáshoz járt Sugárútra néző ablak.
Ahogy elhagyjuk a piano nobile-t, vagyis az első szintet, a
harmadik emeletre már kerültek kisebb és némileg olcsóbb lakások, szintenként 3, de csak a két szélső négyszintes épületben. Az utcaszinten, az
üzletek portálja előtt a mai napig megvannak az öntöttvas oszlopok, amelyek a
földszinti falak kiváltásra szolgáltak, az óriási kirakatüvegek miatt.
a 40-42-es szám üresen álló üzletei |
Üzlet
volt is bőven, a Budapesti Czím- és Lakásjegyzék szerint a 32-ben ólomáru raktár és lapkiadó, de
valószínűleg a mostani Lengyel Intézet helyén, a földszinten kávéház volt, amit a regiszter először Építő Vállalkozó Kávéházként, aztán Café Radial,
majd Weith Ferdinánd kávézója, végül 1910-ben Francais-ként említ. A 34-ben
1928-ban egy automobil szaküzletet jegyeznek. A 36-os szám is érdekes,
részben azért, mert 1890-ben ide van bejelentve Andrássy Gyula min. főmérnök,
akiről hajlamos vagyok elhinni, hogy megegyezik a Sugárút atyjával. A többit lásd a bejegyzés végén a lakónévjegyzékben.
Klösz György képe, 1890. Forrás: FSZEK Budapest gyűjtemény |
A háború után a Hétház épületei állami
tulajdonba, majd az IKV kezelésébe kerülnek, ekkor felszabdalják a 4-5 szobás
lakásokat, a hátsó cselédlépcsőket beépítik és az üzletek portáljai sem épp előnyükre változnak.
A tömb 2011 óta műemléki védettséget élvez. Ez persze nem
óvja meg attól, hogy a kívülről felújított, jelenleg lezárt és eladás alatt
lévő 40-42-es épület bejáratát ne használnák hálófülkének és vizeldének.
A
házra 1996-ban készült egy építési engedélyezési terv valószínűleg a
Kvantum Bank részére, „ikerház átalakítása bankszékházzá” címmel, és már abban
is az szerepel, hogy a II-III. emelet régóta lakatlan. A 38-as lerobbant
homlokzata és tetőszerkezete viszont egy meglepően jó állapotú belsőt takar, jó
pár évvel ezelőtt szó volt a tető beépítéséről, de a jelek szerint még nem
kezdődött el. A 36 kívül-belül felújítva, lift nincs, de a tetőteret
beépítették és fent teraszt alakítottak ki. Az ikertestvére, a 34-es belsejében
talán több régi elem megmaradt, de a lift beépítése nem a legjobban sikerült
munka, nem igazán illeszkedik az épülethez és az udvari homlokzat is elég
lepusztult. A Nagymező utca felőli szakasz rendben van, ennek a földszintjén
székel 1974 óta a Lengyel Intézet. Sajnos kevés esélyt látok arra, hogy legalább
az utcai homlokzat festése egységes legyen, hiszen mindegyik épületnek más tulajdonosa
van, de talán majd eljön az az idő is.
Búcsúzóul megmutatom a kilátást a tetőről:
32-es szám: Gemmingen Ármin br. magánzó (1888), Glaser Marczell Henrik gyakorlóorvos (1896-7), Rothstein József Bernát tőzsdeügynök, Di Gaspero Henrik mérnök (1914), MÁV ellenőr, Dr Dalnoki Viktor operaházi tag, fogorvos (1922-23), özv. Mitrovszky Bernátné magánzó
34-es: ifj. Adler Rácz József mérnök (1928). Nagy József automobil szaküzlete, a Pneumatik Autófelszerelések (1928)
36-os: Andrássy Gyula min. főmérnök (1890), Grünwald Jakab kereskedelmi ügynök. Üzletek: Magaziner és Weinberger ablakredőnygyára, Bátori Gábor és fia mészárosüzlete, Bruck Henrik rézbútorgyárának üzlete, de volt itt fűszerkereskedés is, Kelet Európai Ált. Biztosítótársaság üzlete és sokkal később, már a házak államosítása után a Sport Espresso (1974-ig) és az Orvosi Műszer Kereskedelmi Vállalat üzlete (OMKER).
38-as: Bárdos Károly lottógyűjtő és dohánytőzsde (1894), Weiler Mihály bankhivatalnok, özvegy Breuer Sándorné magánzó. Orvosi laboratórium, virágüzlet.
40-es: Weisz és Zwillinger kályhagyára és raktára, a harmincas években pedig Fodor Ernő Zeneiskolája.
42-es: Müller Károly cukrász (1896), Kende Tódor gépészmérnök, kormányfőtan. (1928)
1898-ban acéláruraktára van és egy temetkezési vállalkozás kirendeltsége.
44-es: csemege- és gyümölcskereskedés
Felhasznált irodalom, források:
Gábor Eszter: Az Andrássy út körül (Osiris 2010)
Siklóssy László: Hogyan épült Budapest?
Ybl Ervin: Ybl Miklós (1956)
Ybl Miklós építész 1814-1891, szerk.: Kemény Mária és Farbaky Péter,
Hild-Ybl Alapítvány, 1991
Budapest Főváros Levéltára, Tervtár
Ez a bejegyzés Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján jelent meg, a fővárosi bloggerek virtuális asztaltársasága tagjainak kezdeményezésére. Az évfordulóra több Ybllel kapcsolatos blogbejegyzés született, melyeket az Urbanista blog gyűjtött össze egy bejegyzésben illetve az alábbi linkeken érhettek el:
Ha tetszett a bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.
Szeretném, ha a szövegben is helyesen szerepelne a nevünk: Hild-Ybl Alapítvány.
VálaszTörlésAz Andrássy úttal kapcsolatban Lechner Lajos nevét is meg kellene említeni, hiszen nem kis szerepe volt mint városépítésznek, a sugárút kialakításában. http://www.lltk.hu/rolunk/lechner-lajosrol
VálaszTörlésEz a bejegyzés az Andràssy út egy tömbjéről szól, nem a Sugàrút kialakítàsa a fő témàja, bàr ez nagyon remélem hogy kiderült fentebb :)
Törlés