A nyócker rejtett kincsei - Népszínház utca 19.

A koszos pesti belváros lüktető szívében, egy ugrásra a Blahától, Lajta Béla bérháza kaméleonként simul a Népszínház utca kínai büfékkel, éjjel-nappalikkal és turkálókkal tarkított posztszocialista képébe. Simán elmentem volna mellette, ha meg nem látom a fémborítású kaput, ami indás-szívleveles díszeivel mindent elárult. Igaz, a bejárat feletti római 1912-ből, ami az átadás éve, mára csak egy árva C betű maradt. Az omladozó vakolathoz jól passzol a rendszerváltást is átvészelt, hetvenes évekbeli neonreklám az épület sarkán, bár rég nem kapni már csini konfekcióruhát az Alkalmi Áruházban.

Nehéz elképzelni, hogy egykor az építész és felesége, Káldor Klára családjának több tagja is itt lakott, Kozma Lajosról nem is beszélve. Persze akkor még menő környék volt, sorban épültek a szecessziós bérházak az utcában. Az ötödik emelet sarokerkélye a tulaj merész választása folytán égszínkék szélfogót kapott, így garantáltan odavonzza a tekintetet, amit csak azért ne bánjunk, mert nem máshoz, mint az utca legkirályabb tetőteraszához van itt szerencsénk, élénkzöld bokrokkal.

forrás: lajtaarchiv.hu

száz év múlva, 2012-ben

forrás: lajtaarchiv.hu

A Harsányi testvérek, Adolf és Ferenc 1911-ben rendelték meg sógoruktól a Víg utca és a Népszínház utca által határolt saroktelekre építendő ötemeletes bérház terveit. Az eredeti rajzokon szereplő  homlokzat erősen hajaz a Szervita téri - és a Rákóczi úti házéra, aztán a végeredmény mégis egészen más lett. Lesújtó, ha a ház régi fotója után megnézzük a mait, és nemcsak a málló vakolat miatt. Ennél a háznál nem az évek során esetlegesen elpusztult vagy elveszített ornamensek okozzák a hiányérzetet. Itt ugyanis maga az épület a dísz, annak formai egyszerűsége a lekerekített sarkokkal és az azok közé beékelődő erkélyekkel. Lajta szinte csak a zárterkélyek mellett, a főhomlokzaton helyezett el stilizált népművészeti virágdíszeket, illetve a nyílászárók kaptak még csinos keretet, amúgy kívül semmi. És ha a ház külsején nem is ismerhető fel könnyen az egykori Lechner tanítvány kézjegye, bent, a lépcsőházban és az udvarban sorban jönnek a Lajtára már annyira jellemző, aprólékosan megtervezett részletek: nagy vas-üveg felület a lépcsőház és az udvar között, a Vas utcai iskolából visszaköszönő színes üvegablak stilizált virágdíszekkel, a kilincsek és ajtók formája, indák és szívleveles díszek a korláton, az ajtók rácsain. Minél több házát járom végig, annál felfoghatatlanabb számomra, hogyan tudott ennyire elmerülni a részletekben, kialakítani egy saját, főként Erdélyben és a Felvidéken tett útjaiból táplálkozó, de mégis egyedi motívumvilágot, ami senkiével össze nem hasonlítható és ezzel egyidejűleg kortársainak nagy részét és a közízlést tíz-húsz évvel beelőzve formailag teljesen modern épületeket tervezni. Ehhez képest ez a ház is sokkal több törődést érdemelne és sokszor ez nem is pénz-, hanem odafigyelés kérdése, aztán meg persze összefogás-, majd ha ezek megvannak, ízlés kérdése is, és innen már vékony jégen táncolunk. Reménykedjünk.

virágdíszes rács kólával

a Népszínház utcai front a bejárattal az ötvenes évek közepe táján (Forrás: fortepan.hu)

a fenti kép ma

 A hely szelleme mélyen megérint, hazafele veszek egy gyrost a töröknél, naná hogy hagymával és csípőssel, aztán a villamos felé menet végigcsöpögtetem a ruhám.

Archív fotók: Lajta Béla Virtuális Archívum és Fortepan

Bontják a Váci út 125-öt

Lassan egy éve, hogy írtam a Váci út lepukkant épületegyütteséről, és akkor nagyjából azzal zártam a sort, hogy nem tudni, meddig állnak még a házak. Úgy látszik, ma se építeni, se bontani nem tudnak olyan flottul, mert az azóta eltelt 11 hónap épp csak arra volt elég, hogy a szélső földszintes ház hátsó frontját ledózerolják.

2011 június

2012 május

2012

Eltűnt az oldalsó kéménysor és a homlokzat csinos timpanonja is, egyedül a retró neonfelirat koszos maradványa tartja még magát a faldarabon, ami egykor a homlokzat volt.

2011

2011

2011

2011

Nem volt különösebben szép ház, se nem különleges, de mégis. Az irodaház, amelyet valószínűleg felhúznak majd a helyére, hogy átadják a Váci út századik, később kiadhatatlan irodákkal teli beruházását, sem lesz az. Finta József Volga szállója alig több mint negyven évig húzta, a KÖKI régi állomásépülete huszonnyolcat,  Wellisch Andor legendás Ügető-je pedig nyolcvanhármat élt. Mindegyiket lekörözte. 

Prágai Árminék százéves bérháza a Hegedűs Gyula utcában

Még javában tartott a tél, amikor Újlipótvárosban, a Hegedűs Gyula utca 32-ben ezeket a fotókat csináltam. Jégcsapok lógtak az ereszcsatornákról, szomorú hófoltok borították a tetőt és a lábam is átfagyott a cipőben, mire hazaértem. De legalább belógni nem kellett, mert éppen százéves a ház, és a Budapest100 kapcsán ismerős önkéntes-társ lakik benne. 

 

Prágai Ármin és neje, Pollátsek Irén építtette a házat 1912-ben a Csanádi és az akkor még Csáky-, ma Hegedűs Gyula utca sarkán. Vermes József tervei alapján Grosz József mester irányította az építkezést és 1912. november 1-én került pecsét a vasbetonszerkezetes épület használatbavételi engedélyére.

A levéltár 35 db foliót (azaz vegyesen tervrajzokat és egyéb doksikat) őriz, ha arra gondolok, hogy száz éve áll a ház, ez nem annyira sok. 

forrás: Budapest Főváros Levéltára

Az eredeti tervek szerint a pincében fás- és szénkamra, vasalószoba, mángorló, mosókonyha, szárítókamra, műhely, raktár és gépkamra is volt. 1938-ból fennmaradt még egy lakásmegosztási terv az I. emelet 2. számú lakásról. A terveken Prágai Ármin és neje neve szerepel, talán gyermekük számára vagy egy újabb bérlő miatt készíttették őket. Aztán a második világháború idejéből és az ötvenes évekből semmi, átmenet nélkül ugrik a levéltári paksaméta huszonöt évet, mintha a második világháború és 1956 meg sem történt volna. Érdekelt volna, hogy Prágaiék túlélték-e a második világháborút, vagy hogy ötvenhatban hányan disszidáltak a házból Nyugatra, de ezeket a történeteket csak utánajárással lehetne talán megtudni, így maradnak a tények:

1963-ban a kerületi IKV Herskovits Jenő építész tervei alapján általános felújítási és tatarozási munkákat végez "beleértve az összes bérleményben a természetes kopással járó elhasználódás javítását." A házat háborús sérülések, belövések érték, ezért az elvesztett díszek szakszerű kiegészítése vált szükségessé. Pótolják a homlokzati párkányt, javítják a vakolatot, a tűzfalakat, a nyílászárókat, kimeszelik a padlást és a pincét. Az udvar ekkor kap betonburkolatot, s mint sok más házban, itt is ekkor tűnnek el az üvegtéglák, amelyeken keresztül természetes fényt kapott a pince, valamint rendbe hozzák a függőfolyosó korlátját is. Szerencsére sok régi elem  megmenekült, a járólapok, a korlátok, egy csomó madár a ház homlokzatán és gyönyörűek a régi ajtók is.

Az előcsarnoktól befelé haladva a függőfolyosó és a belső udvar ma így fest:

Százéves szívek a liftházon:  

A házban lakó C. elmesélte, hogy pár évvel ezelőtt tűz volt az előcsarnokban, amelyről ma már csak egy oda nem illő téglaborítás árulkodik, a pávák szerencsésen megmenekültek:

A mostani hétvégén sajnos nem lesz nyitva a ház, de a környéken, az Újlipótvárosban a százéves házak ünnepén kinyitják a Visegrádi utca 29-et, amely szintén idén ünnepel és gyönyörű a vesztibülje, a Hollán Ernő u. 3-at és a Katona József u. 26-28. alatti Palatinus házat. Soha vissza nem térő alkalom, ilyeneket kár lenne kihagyni:

A bejegyzésem közzététele után szólt C., hogy Prágai Ármin nejével együtt 1951-ben halt meg, egymás mellett nyugszanak a Kozma utcai temetőben, tehát eszerint túlélték a második világháborút. Az építész, Vermes József viszont Holokauszt áldozat, 1944-ben halt meg.