2012. január 10., kedd

A Klotild-paloták

Nincs mese, nem halogathatom tovább a dolgot. Eljött a Klotildok ideje. Eltűntek az állványok, a Buddha-Bar Klotild Palace nevű luxushotel a tervek és a honlap szerint is 2012 április elején nyílik. Igaz, hogy már tavaly kellett volna, de az is igaz, hogy a ház 2002-es eladása óta annyit vártunk már rá, hogy a maradék időt már guggolva is…


A Ferenciek tere (egykor Kígyó tér) a régi pesti Belváros szabályozásának köszönheti mai formáját, ahogy a  Királyi Bérpalotával kapcsolatban már leírtam pár hónapja. Nagy döntést kellett meghoznia a Fővárosnak és a Közmunkák Tanácsának az 1880-as években. Az Eskü téri (Erzsébet) hídhoz kellett egy út, amely a mai Rákóczi útról átvezeti a forgalmat, és egyben beereszti a levegőt az akkor még szűk, kacskaringós utcákból álló városközpontba. Ez lett a mai Szabad sajtó útja (akkor Eskü út). A régi házak elbontása után felszabaduló telkeket pedig eladták, és mivel kulcsfontosságúak voltak, nem  akármennyiért és nem is akárkinek. Így kerültek a Szabad sajtó útja két oldalán álló, nagyjából szimmetrikus telkek jó pénzért – és most mindenki vegyen nagy levegőt - Klotild Mária Adél Amália szász-koburgi és gothai hercegnő tulajdonába, aki hozzáment Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceghez, magyar királyi herceghez, császári-királyi lovassági tábornokhoz, József nádor és Mária Dorottya württembergi hercegnő fiához. 

Klotild főhercegasszony

A főhercegasszony a Korb Flóris - Giergl Kálmán párost bízta meg a „két pendant jellegű négy emeletes bérház” terveinek elkészítésével. Az első épületre 1898 derekán, a másodikra egy évvel később lett építési engedély. Az építészek, akik nem mellesleg a Kúria és a New York-palota építésében Hauszmann Alajos formajegyeket is alakító munkatársai voltak, aztán megrajzolták még a Királyi Bérpalotát is a tér másik kulcsfontosságú telkére. Ők már szabadabban gondolkodtak és félszemmel Párizsra, az újabb európai törekvésekre is figyeltek. Nagyvárosi elegancia jellemezte ezeket a házakat és az alapvetően neobarokk stílust olyan részletekkel dobták fel, amelyek a szecessziót vetítették előre, ez jól tetten érhető a kapukon és belső ornamentikán. Az ikerpaloták jól passzolnak a velük szinte egy időben épült Királyi bérpalotához. Ha egy pillantást vetünk a tér akkori képeire, sajnálni fogjuk, hogy nem akkor éltünk: autós forgalom és lepukkant BKV buszok nélkül ugye mennyire más és milyen jó, hogy volt tér a téren?

1901 körül, balra a királyi Bérpalota, jobbra a Párisi udvar helyén még elődje, a Brudern ház áll. (egykor.hu)

1910 után, Schmahl Henrik Párisi udvarával. (egykor.hu)
1900 júniusában és októberében adta ki a hatóság a paloták használatbavételi engedélyeit, ugyanabban az évben írta a Vasárnapi újság, hogy „A Belvárosban a régi kúria telkének egy részét a király őfelsége vásárolta meg s nagyszabású, díszes bérházakat fog rajta emeltetni. Közel ehhez, de beljebb a Dunához, Klotild főhercegasszony vásárolt meg két átellenes telket, melyek az új hídra nyíló utca két belső sarkát foglalják el. E pompás fekvésű helyekre aztán igazi monumentális házakat terveztetett, melyek, mintegy kapudíszéül is szolgál az új híd felüljárójának." A két épület szimmetriája az egymással szemben álló tornyokkal azt a törekvést tükrözi, hogy a két Klotild kapuként is funkcionáljon az akkor még épülő Erzsébet híd felé. 
Krúdy az új tér passzázsokkal tűzdelt, modern nagyvárost idéző épületeiről azt írja, hogy „olyanok voltak, mint a cukrászdobozok. Ott keringőzött a napfénnyel a dunai szél; ragyogtak az állomáson a bérkocsik, amelyekből az imént szálltak ki a szarvaslábú grófnék; tiszta ruházatú öreg nyugdíjasok üldögéltek a padokon..." (Bukfenc).

Eskü (Szabad sajtó) út, 1902. A paloták a híd felől, jobbra a Klotild I (egykor.hu)

Ami a nevet illeti, a régi képeslapokon is mindenhol a Klotild-paloták elnevezés szerepel. A híddal szemben állva (lásd a lenti képet) balról a Klotild I, mert ezt kezdték el előbb építeni és jobbról a Klotild II az északi, amit most újítottak fel. A neten és állítólag a köznyelvben cirkulál ugyan az ikrekre utaló Klotild és Matild elnevezés, de ezt én sosem hallottam senki szájából, úgyhogy felejtsük is el gyorsan, mielőtt megjegyeznénk. Klotild főhercegasszony 1917-ben kényszerült megválni városképi jelentőségű ikerpalotáitól, az első világháborúval súlyosbodó anyagi nehézségek okán, s egy magyar földbirtokosnak adta el őket. A család úgyis állandóan a festői szépségű alcsúti kastélyban székelt, a főhercegasszony ott is halt meg 1927-ben.


1928, forrás: egykor.hu
1901-től a Klotild I-ben működött a Belvárosi Kávéház. Művészek kedvelt helye volt, Krúdy Gyula itt írta szivarfüstbe burkolózva, feketét kortyolgatva a Szindbád novellák nagy részét. Remek konyhájával sok vendéget vonzott, a legendák szerint volt, aki a postáját is ide kérette. Híres revü- és varietéműsort is adtak egy időben. A második világháború után ez a kávéház nyílt meg elsőként a romos városban és a népek szórakoztatására később a varieté is újraindult, naponta háromszor. A palota ifjú éveiben a tetőtérben működött Giergl Kálmán és Korb Flóris építészműterme.

a Klotild I előtt 1922 körül, a Werbőczi szobornál. FORTEPAN
2012 januárjában

A hatvanas években önkiszolgáló étterem üzemelt a kávéház helyén, aztán később itt volt az Imperiál Kaszinó, majd amikor az bezárt, diszkósok bérelték ki a helyet. Vélhetően ekkor meszeltek le freskókat, verték le barbár módra az aranyozott stukkókat, helyet csinálva a hangfalaknak. 2005-ben volt egy restaurálás, amelynek alkalmával az időközben kissé megrokkant tornyot is megerősítették, és törekedve a régi állapot és pompa visszaállítására, az utcaszinten újra megnyitották a Lido kaszinót és az első emeleti  éttermet. Gyönyörűek az üvegablakok és az enteriőr összességében, bár talán szerényebb kivitelben a New York Kávéházat idézi.

a Lido belseje tíz évvel ezelőtt. 

  
2010-ben minden sajtóorgánumban megjelent, hogy a Párisi-udvar, a déli Klotild és a Szent István tér 15 épülete egy csomagban kelt el, és került át az V. kerületi Önkormányzattól a Bp Downtown Kft, az SCD Group legifjabb tagja tulajdonába. Irigylésre méltó ingatlancsomag ide vagy oda, egyes bérleményeken elővásárlási joga volt/van a bérlőknek, és ez megnehezíti az új tulaj dolgát. Ezt a cég többségi tulajdonosa, Jászai Gellért 2011 augusztusában, az index.hu-nak adott interjúja is igazolni látszik: „A Klotild palota irodaházként szinte teljes kihasználás mellett üzemel, pár évig ez biztosan így marad, de az első kisebb felújításokat ez idő alatt is tervezzük. A Párisi udvar üres, de perfeljegyzés is van rajta, ami miatt egyébként az egész csomaggal kapcsolatos tranzakciózárás húzódik.” A Szabad sajtó útján álló galéria ma még üzemel, kiürítették viszont az aukciósházat a Március tizenötödike tér sarkán és az Abelino pizzéria is lehúzta rég a rolót.

az ikrek 2011-ben
vasedény, kerti bútor, lambéria, pizza: a Duna utcai front üresen
kapuáthajtó

Az északi épület is kapott jót és rosszat a múlt századtól, bár ránézésre most kétségtelenül csinosabb, mint nővére. Nagy csapás érte a második világháborúban, amikor súlyosan megsérült a Váci utcai front és a felső szintek. A Ferenciek terére nyíló előcsarnok és főlépcső teljesen elpusztult, illetve háborús károkat szenvedett a kapuáthajtó is. A felújításra 1950-ig kellett várni, ekkor Szőke László és Lux Károly tervei alapján az épület belsejét teljesen átépítették és ideköltöztették a Posta Igazgatóságának irodáit. Új, üvegtéglával díszített, íves főlépcsőt alakítottak ki liftekkel.


1940 körül Pázmány Péter szobrával. FORTEPAN
a háború után. FORTEPAN.

Az ötvenes években. FORTEPAN

A Szabad sajtó útja felől, az ötvenes években. FORTEPAN
A tető átformálásával a padlásteret beépítették, majd 1960 körül az épület külső homlokzatát is helyreállították. A földszinti és az első emeleti portálokat modernre cserélték. A pártállam bukása után a Postabanké lett a ház, majd annak bukásakor újfent a Magyar Postáé, amely 2002-ben adott túl rajta, egy olasz cég javára. Az eladáson azért csámcsogott a sajtó, mert a posta a palotát nem ingatlanként értékesítette, hanem apportként vitte egy cégbe és azt adta el 2 milliárd forintért, cselesen mentesülve ezáltal bizonyos adónemek megfizetésétől. De a tranzakcióval a bérlők és az önkormányzat elővásárlási jogát is kiütötték, így nem volt mit tenni, az olasz kézben lévő Sifim Kft mindent vitt. A Beghelli Grouphoz tartozó cég eredetileg klasszikus ingatlanbefektetési szándékkal irodákat, üzleteket és luxuslakásokat akart kialakítani, de később mégis luxushotelnek adta bérbe. Így jött a Mellow Mood Group a képbe, aki Prága után itt szeretné megnyitni a „Buddha Bar” brand második hotelét. A felújítást 2006-ban kezdték el a Mérték Építészeti Stúdió tervei alapján.



díszítőelemek
Anno a belső berendezés színvonalával sem spóroltak: az üvegablakok Róth Miksa műhelyéből érkeztek, a kályhák a pécsi Zsolnay-gyárból, a lifteket pedig a „Kate és Leopold”-ból, a Hugh Jackman által megformált karaktertől ismerős OTIS cég szállította, akkor, amikor a lift még nagy szám volt.  
A földszinten eredetileg itt is üzletek voltak, a kocsik számára behajtóval. Középen, ahol most állandóan zárva még a kapu, két emelet magas, vasszerkezettel épült közlekedőtér volt, összekötve a Szabad sajtó útját a Kígyó utcával. Az ötvenes években a passzázs felső részét is beépítették, de most visszaállították az eredeti belmagasságot. 


Szerencséje volt a tulajnak, hogy ikerpalota lévén az eredeti belső szerkezeti megoldásokhoz csak át kellett menni a Klotild I-be, és lekoppintani, ami hiányzott. Rekonstruálták a földszinti és első emeleti portálokat, a kapuáthajtót, a Váci utcai kovácsoltvas kaput, majdnem az összes nyílászárót. Újonnan építették a díszlépcsőt és a belső udvari falazatok részbeni megtartásával, kiváltásával a homlokzatot.
A Váci és a Kígyó utca sarkán 1903-ban nyílt meg a Szentháromság patika, amely végig tartotta magát a múlt században, még emlékszem rá a nyolcvanas évekből. Jó hír, hogy a gyógyszertár földszinti és galériaszinti berendezése műemlékileg védett és meg kellett őrizni. A Kígyó utcai fronton volt régen Csemege, butik, ruha- és porcelánüzlet. A Szabad sajtó útja felőli oldalon árultak újságot, majd az utolsó időkben kínai gyorskaját és Monarchia ruhákat is, de én legjobban mégis az órára emlékszem, amire egyetemista koromban a buszmegállóban várakozás közben vagy milliószor ránéztem.   

a Kígyó utca és a sarkon a patika az ötvenes évek végén. Forrás: FORTEPAN 

Kígyó utcai üzletek, hetvenes évek. FORTEPAN
Herendi porcelán-világmárka, Csemege, Interturist Souvenir.
Ugyanez esti fényekkel, EGYKOR.HU
A Kígyó utca a tér felől, balról a Klotild. A digózó pedig akcióban. FORTEPAN

2012 január. Majdnem kész a ház.

Az első emeleten irodák voltak, egyesületek, társaságok bérelték őket. Ide széles, impozáns lépcsőn lehetett feljutni a Váci utca felőli oldalon, a belső udvarban. A felső három szintre száztíz évvel ezelőtt hat-hétszobás lakásokat terveztek, most a szállodai szobákat és a szálloda irodáit helyezik el itt. A tetőtérben fényképészeti műtermek voltak. Az üvegkupolás tetőteraszon lesz a nagyon futurisztikusan hangzó  Buddha Club Skybar, a 48 méter magas saroktorony tövében, ahova a hírek szerint a nép egyszerű fiai is feljuthatnak majd, hogy megcsodálják a nagyközönség számára addig csak képekről ismert panorámát a Ferenciek teréről. És akkor még az átellenes oldalra néző panorámát nem is említettük, pedig az Szabadság szoborral és Gellértheggyel jön. 

panoráma a Belvárosi templom tornyából, előtérben az ikerpalotákkal, a hatvanas években
FORTEPAN
Kilátás a Párisi udvar tetejéről. Háttérben a Klotild tornyai.

Örülök a felújításnak, csak egy gondolat bánt. Nem szül jó vért, ha az egyik ikernek új ruhát veszünk, a másiknak meg nem. A végén még nem fog jól kinézni a tér.






A két Klotild 1977 óta műemlék.
Ha valaki emlékszik arra, hogy milyen üzletek voltak még itt régen, mindenképpen írjon!


Frissítés:
S. Márta volt olyan kedves, és küldött e-mailben egy linket, a mostani pénzváltó helyén egykor működő Mini Sörözőről, a Klotild I aljában. Ezúton is köszönöm!


5 megjegyzés :

  1. Nagyon alaposan összegyűjtöttél minden infót, igazán élmény volt újra elolvasni! Gratulálok! :) Kíváncsi vagyok, hogy a bármikor, bárki által látogatható torony valóban nyitva áll-e? A díszes, pártázatos tetők átépítéséért kár, nekem úgy jobban tetszett :)

    VálaszTörlés
  2. Erre én is kíváncsi vagyok, hogy a "kilátóba" fel lehet-e majd menni. Majd tavasszal kipróbálom :)

    Más: próbáltam utánanézni Lux Károlynak, de asszem ő inkább Lux Kálmán lehet. Valószínűleg a hg.hu-n is elírták a nevét.

    VálaszTörlés
  3. A Szabad sajtó úton az újságos bal oldalán kis trafik, a jobb oldalán "kis"közért volt. A Belvárosban itt lehetett kapni a legtökéletesebb rongyos kiflit és pacsnit. 1959 és 1983 között a Kígyó utcában laktam. Annak a Somoskövi Bélának a társbérlője voltam, akinek az üzlete látható a háború után, természetesen azt is államosították. Lámpaernyő készítő volt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Zsuzsa, köszönöm hogy írt! Ez annyira érdekes, annak idején megpróbáltam rákeresni Somoskövi Bélára, de a világhálón nem találtam semmit. Remélem nem veszi tolakodásnak, de szívesen beszélgetnék ezekről a dolgokról, ha olvassa, kérem hogy írjon a kep.ter.blog@gmail.com-ra, hogy felvehessem Önnel a kapcsolatot. Köszönöm szépen!

      Törlés
  4. Aki felszeretne menni a toronyba, az keressen fel az alábbi elérhetőségen:

    singerkoppany@gmail.com

    VálaszTörlés