2013. május 13., hétfő

Hajós utca 41 - Tlach és Keil, rézművek és bringák


Tlach és Keil- sosem hallottam még a két nevet, a feliratot is csak egy hónapja vettem észre, még mielőtt kitört volna az áprilisi nyár. Rajtam kívül csak egy eltévedt turista téblábolt a Hajós utcában, hunyorogva bámult felfelé, nézte, mi fotóznivaló lehet ezen a házon, vakolat is alig van rajta.  


Később otthon a szokásos forgatókönyv, gugli, és az rögtön kidobta ezt: 

forrás: innen

" VÖRÖSRÉZ-HÁMOR ÉS HENGERMŰ
TLACH és KEIL rézműveinek raktára
BUDAPEST, V. Lipót körút 15. szám
szállít minden vastagságú és nagyságú vörösrézlemezeket és mélyített darabokat.
Fényezett lemezek. Kiváló jó, puha és egyenletes gyártmány. Gyárt továbbá:
tárcsákat, négy- és többszegletes vörösrézrudakat, szallagrezet, vörösrézszögecseket stb. stb.
Electrolitikus vörösrézhuzal minden vastagságban."


A Lipót (ma Szent István) körúti nyilván az előző raktáruk címe. A kereső még annyit segít, hogy a cég alapítói cseh, azaz Opava-i kereskedők. Tlach és Keil is a Vincenz keresztnévre hallgatott és először malomban utaztak. Ezt a kastélyt ők építtették még 1837-ben, aztán Tlach ugyanabban az évben, Keil pedig a rákövetkezőben itt hagyta e világot. De a cégnek ott még nem volt vége, hiszen 1838 és a Hajós utcai ház felépülése közt 65 év telt el, ugyanis a terveket 1903. június 12-én hagyták jóvá. És akkor még él és virul a Monarchia. Nagyságos Finger Gyula úr és Finger Róza úrnő a megrendelők, az építész-építőmester páros pedig a homlokzaton is ki van írva: Fischer József műépítész és Scheer Izidor építőmester. Az 1900-as  lakcímjegyzékben egy Finger Gyula ügynök és egy Róza, mint magánzó szerepel, akkor még mindketten a Lipót körút 17-ben laktak.


Fischer József persze nem azonos azzal, aki az egyik legdögösebb budai villát építi majd a harmincas években illetve aki Breuer Marcellal és Molnár Farkassal dolgozik együtt, hanem inkább ő. Közös munkájuk még a Staffenberg-ház a Piarista utcában, Scheer Izidorról pedig tudni, hogy elindult a végül meg nem épített lipótvárosi zsinagóga tervpályázatán is, de nem nyert. 
Ha a homlokzattal szemben állunk, a földszint tervrajzán balról a következő helyiségeket olvasni: iroda, főnök, bejárat, a jobb szélen, az Ékezet Nyitott Műhely Galéria helyén bolt. Az utcafrontra merőleges épületrészben végig raktár, itt lehettek a rézművek, a másik utcai fronton pedig istálló és kocsiszín. Az első emeleten, a Hajós utcai fronton egy nagy lakás, 5 szobával, erkéllyel, nyilván a tulajdonosé, a hátsó részben pedig még két kisebb.  A másodikon nincs erkély, de nagyjából ugyanaz az alaprajz. A használatbavételi engedélyt 1904 április 16-án szignálja a hatóság.   


betűk helye- tán maga a tulajdonos, Finger neve
1945-ben Finger Róza megrendelésére az első emeleti szép, öt szobás lakást kettéválasztják. Aztán évtizedekig semmilyen tervtári anyag. Olybá tűnik, mintha a huszadik század második felében errefelé mi sem történt volna, és ha ránézünk a homlokzatra, ez igaznak is látszik. 



Bent a kapualjban még a régi fatéglákon lehet besétálni az udvarba, aminek hosszában végig a régi műhely-raktár húzódik, az eredeti ajtókkal.





A kapun belépve jobbra nyílik a lépcsőház, valaha biztos impozáns volt, és ennél sokkal díszesebb is talán, de a mart üvegek és a lépcsőházi korlát még mindig szép:




A régi raktárban, ahol vörösrézrudakat, szögecseket és hasonlókat tároltak, most pop-up, "rendszeresen, de mindig más témában, összesen pár napra felbukkanó" üzlet van, a Projekt Showroom. " A Karcsi papírboltja-ban voltam ott a múltkor, vettem két őrületesen jó papírvirágot, és bár fogalmam sincs, hova teszem őket, muszáj volt hazahozni. Most városi bringások boltja van május 16-ig, tekerjetek vagy csak sétáljatok arra és vegyetek egy bringát. Vagy legalább egy csengőt.

A kutya megint belesétált a képbe. Mindig ezt csinálják.
Azt hiszem, egy ilyennek örülnék;) És van egy kék vintage bringa is, óóóóó....
...  nem erre gondoltam, az ennél sokkal retróbb.
A ház meg... VI. kerületi helyi védettséget kapott, és ha ez önmagában nem is állítja meg a folyamatos pusztulást, azért csak jó lesz még valamire?



Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.

11 megjegyzés :

  1. "A kutya megint belesétált a képbe. Mindig ezt csinálják."

    Ez nagyon bájos :)

    VálaszTörlés
  2. Hát őszintén kész vagyok ettől a poszttól... pozitív értelemben, mert nagyon jóóó!!! Élvezettel olvastam. Észrevettél egy feliratot a homlokzaton és lám mi kerekedett ki belőle. Gratulálok az szokásos alapos kutatáshoz és a végeredményhez. Ezt a kutya dolgot én is megmosolyogtam :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Miklós! Csak az bánt kicsit, hogy többször is voltam ott, de a homlokzatról egyszer sem sikerült olyan képet csinálnom, amivel elégedett lennék. Amúgy belül szerencsére kevésbé lepusztult a ház, bár így is látszik, hogy nem a mostani a fénykora.

      Törlés
  3. Amikor mondta, még nem tudtam, hogy "ez az a ház" ;) Már én is nézegettem rajta a gyerekeket és persze a feliratot, de annyira nem mondott még semmit. Nagyon jópofa és izgalmas lett! Most már bevallhatod, hogy a képek miatt mindig hordasz a zsebedben egy zsebEBet :)

    VálaszTörlés
  4. Ebben a házban volt az első saját lakásom.Imádtam itt élni. Nagyon jó "újra látni"! köszönöm. A.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó! Én is köszönöm, örülök, ha örömet szereztem :)

      Törlés
  5. This is very special architecture ! That severe, scored plaster, very unusual. A then highly detailed elements around the windows., and sculpture. Like to know more by the architect.

    VálaszTörlés
  6. Most itt állok az épület mellett. Fel van újìtva. Csodálatos. Az írásod egy kisebb élményt is adott a ház történelmét illetően. Köszönöm. (A ház oldalán is szívesen elolvasnám ezeket az sorokat.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! ha lesz időm, elmegyek lefotózni és frissítem a posztot :)

      Törlés