2014. január 11., szombat

Angyalföld Rózsadombja- az egykori OTI-lakótelep



Angyalföld, a Fiastyúk utca- Göncöl utca- Kámfor utca - Béke út- Gyöngyösi út- Nővér utca által határolt területHa a Duna Plazától keleti irányban elindul az ember, előbb-utóbb betéved valamelyik, többnyire a násznép tagjairól elnevezett utcácskába. Észak-déli irányban sorban olyan utcanevek jönnek, mint Násznagy, Menyasszony, Vőlegény, Sógor, Koma, Cimbora, Pajtás, Unoka... 


A családi, iker- és sorházakból álló telep közepén egy különálló mikrokozmosz a József Attila tér, az ötvenes évek világát idéző szocreál emeletes házakkal, de ide egyszer még visszatérünk egy másik posztban. A teret keleti oldalról a József Attila Művelődési Központ zárja. Ezeket a háború miatt csak az ötvenes évek elején építették meg.


Angyalföldet 1938-ban Horthy Miklós kormányzó feleségének tiszteletére keresztelték át Magdolnavárosra. Ezt azért írom, mert a telep eredeti neve magdolnavárosi OTI-kertváros, így találtam meg Ferkai András: Lakótelepek c. könyvében is, de Horthy Miklós kertvárosnak is hívták. 

Forrás: Preisich Gábor: Budapest városépítésének története
Ez volt az első, egész városrészt alkotó, egységesen beépülő terület az akkor még lényegében teljesen rendezetlen Angyalföldön. A Közmunkatanács 1939-re lett kész a terület rendezési tervével, aztán tervpályázatot írtak ki, a következő évben pedig már el is kezdődött az építkezés. 1942-re a fent már említett József Attila teret szegélyező kétemeletes házak és a Fiastyúk utca menti épületek kivételével állt a telep. A tervekből negyvenegyet díjaztak, köztük Molnár Farkasét, Fischer Józsefét, ifj. Dávid Károlyét, de számos, akkor még ismeretlen, fiatal építész is nyert, úgy mint Benkhard Ágoston, Kéry Gyula, az idősebbek közül Lechner Jenő, Hoepfner Guido. Az Országos Társadalombiztosító Intézet elsősorban munkásoknak építtette és adta bérbe a földszintes házakat. A 751 háznak csak ötödébe költöztek tisztviselők. Az észak-déli irányban kialakított utcák a házak megfelelő tájolását szolgálták. 

Forrás: Preisich Gábor: Budapest városépítésének története (a lenti kép is)
Minden háznak volt elő- és hátsókertje. A sorház egységekhez eredetileg száz négyszögöles telek, valamint egy, illetve másfél szobás lakások tartoztak.


Az iker- és a családi házak 125 négyszögöles telekkel és általában két szobával épültek meg. Tágas konyha, kamra, előszoba, WC, fürdőszoba, tornác, terasz vagy veranda járt még a kertvárosi álomlakáshoz. 
A telep összképe a sok építész miatt változatos, de mégis egységes lett. Keveredtek a népies és a modern stílusra jellemző elemek, sok ház kapott boltíves tornácot, zsalugáteres vagy körablakokat, szinte mindnek magas teteje, kő- vagy tégla lábazata volt.

Fotó: FORTEPAN - Gyöngyösi út
Nem véletlenül írtam múlt időben az előző mondatot, a telep a születése óta sokat változott. A nyolcvanas-kilencvenes években kezdték el a telkeket sűrűn beépíteni, a régi házak helyére sok helyen újat, stílusban nem feltétlenül odaillőt építettek. Ahogy gazdát cseréltek a házak, vagy éppen bővült a család, elkerülhetetlen bővítések, toldások, tetőtér beépítések történtek. Az egykor homogén képet már csak foltokban lehet felfedezni, de kertváros maradt, ez nem változott, max. a beépítések miatt kisebbek lettek a kertek.


Karácsony előtt 1-2 héttel tévedtem a környékre, egy vasárnap délelőtt és nem hittem a szememnek. Régen jártam itt és akkor csak azt jegyeztem meg, hogy ez már olyan, mintha vidéken lennék. Most megint azt éreztem, mint már annyiszor Angyalföldön, hogy minden utcasarkon érhetik az embert meglepetések, itt is átmenet nélkül lett az ötvenes évek művházas mintateréből mini-Rózsadomb, békés, nyugodt kertváros, sehol egy lélek, csak tettrekész kutyák a régi drótkerítések mögött, gondosan elhelyezett karácsonyi díszek a kertekben és a házakon, fények az ablakokban. A régi házak többségét felújították, így szinte mindegyik visel valami toldozást-foltozást, amit felül lehetne bírálni. De ha eltekintünk az olyan, nekem nem tetsző "apróságoktól", mint az élénk sárga vagy zöld színű homlokzatba elhelyezett vakítóan fehér műanyag nyílászárók, vagy a kiugró tetőablakok, az egész, így egyben, ahogy van, minden hibája ellenére mégis szerethető. A régi jellegről árulkodik még egy csomó boltív, helyenként tömzsi, a népies építészetre jellemző oszlopok, zsalugáterek, régi ablakkeretek és tornácok.


A mai helyzet ismeretében fura 1939-es újságcikket olvasni a Horthy Miklós városrészben építendő OTI-lakótelep születéséről, idézem: "...csak örvendhetünk azon, hogy legközelebb tekintélyes mértékben nyer foglalkoztatást a magyar építőipar. A fő cél az volt, hogy a pangó építőiparon segítsen az OTI, egyben lakáshoz juttatva vagy ezer családot. Ezek mellett azonban nem szabad mostohán bánni a művészet szempontjaival sem..." A cikkíró az építkezése híre feletti ujjongás után aggodalmát fejezi ki, hogy vajon vannak-e egységes tervek és hogy "érvényesülnek-e benne szabadon a  művészeti elvek. (...) Úgy képzeljük ezt a telepet, hogy ez egy különálló összkompozíció legyen, amely mintegy ékkő gyanánt illeszkedik bele szépen fejlődő Budapestünknek eddigelé nagyon is elhanyagolt tájába.
Bármilyen művészeti szempontok miatt aggódott is a cikk írója, az ilyen és az ehhez hasonló telepek, lásd pl. Wekerle, mind megszenvedték az idő múlását és a nem megfelelő építési szabályozást, ami a gyakorlatban sok mindent megengedett és lehetővé tett, amit nem kellett volna. Hagyták, hogy a funkció, a praktikum és más dolgok előnyben részesítése mellett mostohán bánjanak a művészet szempontjaival. Pedig vannak rá példák, hogy mindegyikre, egyszerre oda lehet figyelni. Jó lenne, ha azt a keveset, ami megmaradt még a telep egykori összkompozíciójából, sikerülne megőrizni valahogy. 


Felhasznált irodalom: 
Preisich Gábor: Budapest városépítésének története
Ferkai András: Lakótelepek
Ferkai András: Pest építészete a két világháború között
Az 1939-es újságcikket az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben találtam.


További angyalföldi/vizafogói lakótelepek...  

... és ajánlom még ezeket a bejegyzéseket Angyalföldről: 


Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat, 
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.

7 megjegyzés :

  1. Annyi építészünk van, hogy hogy nem jut legalább egy tanácsadó ide? Érdemes és tanulságos lenne az új kerítéseket, kapukat is bemutatni.

    VálaszTörlés
  2. Ha szűken a területről beszélünk, akkor érdekes írás.
    De ha a környzeteről, akkor számos dolog hiányzik, át lett lépve.
    (Most azzal ne foglalkozzunk, hogy nincs Béke út, ez pont egy angyalföldinek illene tudnia...)
    Az OTI telep nem "csak úgy" került ide, az a többi résszel - Madarász telep, Tripolisz - együtt szabad csak tárgyalni. Az OTI volt a legkésőbbi, és ez maradt fent.
    Rózsadomb? Hát ez csak most az, korábban pontosan olyan rész volt, mint a Madarász telep, ott is jellemzően kétszobás, konfortos, előkertes házak voltak, csak azokat korábban, a Ganz építtette a melósoknak.
    És a területrendezésnek köszönhetően azt a hetvenes évek második felében, a nyolcvana elején lebontották és azokat a borzalmas panelházakat húzták fel.
    Az OTI telep is csak azért lehet ma "Rózsadomb", mert a ingatlanprivatizáció során az állami tulajdonú házak, bérlemények magántulajdonba kerültek, a kornak megfelelően nem piaci áron, hanem az akkor szokásos hosszú időtartamú alacsony árű részletfizetéssel.
    És a jó 30 év alatta már a tulajdonosok hozták létre a mai "Rózsadombot". Láthatjuk, hogy a meg nem vásárolt házak milyen állapotban vannak...
    Kérdéses, hogy ha ez a terület nem lett volna megvásárolható, akkor beszélhetnénk-e a mai állapotokról?
    Vagy ha a Madarász telepet nem tolják le, akkor a "Rózsadomb" mennyivel nagyobb területen helyezkedne el.
    És a most itt lakók reménykedjenek abban, hogy a mai ingatlanmutyi miatt nem lesz ez a terület is átminősítve - hasonlóan az 1000 méteren belüli hasonló családi házas zónákhoz - és nem indul itt is társasházépítési láz...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Edvard György! Köszönöm az építő jellegű kritikát, csak annyit tennék hozzá, hogy valóban szívesen körbejárnám még alaposabban a témát, de ez nem egy doktori disszertáció, csupán egy munka után, hobbiból írt blogbejegyzés, és nem is szeretne annál több lenni. A Rózsadombra való utalás pedig teljesen szubjektív, elfogadom hogy másnak nem ez jut róla az eszébe, nekem az jutott, amikor ott voltam, ennyi alkotói szabadság pedig hadd járjon!
      Még egyszer köszönöm a kiegészítéseket, üdvözlettel: a blog szerkesztője

      Törlés
    2. Bocsáss meg, ha megsértettelek volna, de egy olyan területről írtál, ami nagyon sok mai is élő lokálpatriótának fontos, születése óta az életének a része.
      Olvasom a számtalan utólag gyártott definíciót a komplett területre vonatkozóan, és ezek jellemzően szemben állnak az itt született, itt a halálukig élő déd és nagyszüleim embeszéléseivel, ráadásul megéltük a területrendezés 70-es évektől számított romboló eredményeit is. Így én emlékszem mi volt és mivé lett az OTI telep, de azt is tudom, hogy ez nem az ottélők szuper tehetségének köszönhető, hanem egy adminisztrációs lépéssorzatnak.
      És nem az OTI telep ellen írtam, hanem a mellette lévő többi terület védelme érdekében.
      Mert a züllesztés ma is folyik, godolj csak a polgármester toronydarus családiház projektjére a Pajtás utcában és onnan alig 1000 méterre a családi házak bontására és arab, török befektetőknek a telkek átjászására, paneltelep építésére.
      Ha valóban a szíveden viseled a OTI telepet, akkor éld át, hogy annak léte = érdek. Ha más érdek lett volna, akkor az OTI telep ma nincs, hanem ott vannak a panelek, és nem a Madarász telep vagy a valódi Tripolisz őslakóit költöztetik szét a fővárosban szanaszét és telepítenek ide más kerületekből családokta! Ahogy ma történik a említett területeken is.
      A madarász telep talán szebb is volt akkor, mint a ma megmaradt rész! Mégis letolták, mert az volt közelebb a főúthoz, ahogy ma is a Jász utcai rész van közelebb, mint a lepratelepekkel szennyezett Szent László, Tatai utca vonal.
      Te a szépet emelted ki, ha itt laksz, akkor megértem, hogy nem is tudod a múltat, a múltból datálódott számtalan ma is élő problémát. Beszélgess kocsmákban és észlelni fogod, hogy gyerekkori barátokból az egyik "milliomos" villatulajdonos lett, a másikból szoba-konyhába kényszerített szegény nyugdíjas.
      Persze ennek magához a telephez nincs köze, de a múltat ettől nem szabad meghamisítani, elhallgatni. Elég lett volna egy mondat a posztba arról, hogy mára MIÉRT lehetett ez a rész ilyen...
      Nehéz ám úgy a jelenre rátekinteni, hogy üédögélek egy betelepült barátommal a gyerekével egy játszótéren és arra kell gondolnom, pont itt születtem, itt ált a házunk... Most mások rohangálnak rajta. Kiakadunk az erdélyi faluromboláson, a Risza-tó miatt elárasztott falvakon, de egy zárt közösség tudatos felszámolása nem probléma, de szép is a megmaradt rész!
      Egyébként örülök annak, hogy van egyáltalán valaki, akit még foglalkoztat a múlt, ezt megköszönöm. A ponotsság azért viszont nem doktori kérdés, a Béke utca dolgot például a vagyonkezelő sem ismerte és én intéztem el, hogy az összes hivatalos okiraton helyesen szerepeljen, mert a NAV nem foglalkozik ilyen "aprósággal", számára ez csak hibás cím. A BKV is megértette és javította a menetrendeket.
      Radnóti Miklós: Nem tudhatom...

      Törlés
    3. Kedves György, a Madarász telepet úgy vélem, ismerem, gyermekkoromat ott töltöttem jelentős részben és fiatal felnőttként is ott látogattam nagyanyámat. Ezek a házak nem voltak komfortosak, legfeljebb félkomfortosak. Amikor nagyszüleim első házába beléptem, egy előszobában találtam magamat, ahonnan a padlásfeljáró és a WC ajtaja nyílt. Tovább jobbra a konyha volt, amelynek végében - a WC illetve a padlásfeljáró mögött - a kamra, népszerűbb nevén speiz volt. A konyhából nyílt az egyik szoba, amelyből továbbhaladva a másik - a kis szoba - következett. Fürdőszoba, amely feltétele a komfortosságnak, nem volt. Az emberek, lavórban, mosóteknőben mosakodhattak a sparhelten felmelegített vízben, fürödni a Gyöngyösi úti közfürdőbe jártak.

      Törlés
  3. Én is itt laktam,szüleimmel egy egyszobás komfortos kertes lakásba.Ide köt az életem minden mozzanata. A Kilián iskolába,jártam 1949-től nagyon szerettünk ezt az iskolát .Jelenleg is a 13.kerületben lakom egy panel lakásban, nagyon kényelmes és itt is jól érezzük magunkat.

    VálaszTörlés
  4. Üdvözletem! Tripolisz ból maradt e fent épület?Vagy mindent leromboltak?

    VálaszTörlés