A következő címkéjű bejegyzések mutatása: New York. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: New York. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. június 1., vasárnap

Budapest - New York

Néha apró részletekről régi képek jutnak eszembe, ilyen volt a múlt vasárnap a nyolcadik kerületben, amikor a Százados utcai művésztelep környékén sétáltunk. Ezek a házak nem a művészeknek épültek, hanem az állam kislakás építési programjának keretén belül épültek meg a húszas években. Az utcáról pár lépcsőfokon át lehet bejutni a lakásokba, pont mint New Yorkban, ezekbe a tipikus régi házakba (a brownstone házak ilyenek), amik ha jól emlékszem a West Side-on, valahol a 70. utca környékén állnak és 2008-ban fotóztam őket. 
A két környezet nagyon más, a nyolcadik kerületi nyilván sokkal egyszerűbb architektúra, de nekem mégis az az utcakép jutott eszembe hat évvel ezelőttről.





Persze New Yorkban biztos nincsen minden lakás ablakában orchidea, mint itt az Osztály utcában, kivétel nélkül, mindegyikben. Esküszöm. Aki meg nem hiszi, járjon utána... 



Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.

2012. július 30., hétfő

NYC a hatvanas években

Pár évvel ezelőtt egy antikváriumban találtam Boldizsár Iván 1966-os útinaplóját a Nagy Almáról, New York percről percre címmel. Négy hónapot töltött Amerikában, de a naplót csak jóval hazaérkezése után rendezte össze és '71-ben adta ki a Magvető. Nem áll szándékomban olvasmánynaplót írni, úgyhogy a képek előtt csak pár apróságot osztanék meg, amit érdekesnek találtam. 
Légkondi-mánia valamint sétálós kávé papírpohárban, szalmaszállal meg persze hitelkártya már akkor is volt. A Central Parkon viszont nagy truváj volt gyalog átkelni és Boldizsár Harlembe is csak néger írókollégájával merte betenni a lábát, részben a fehérek és feketék kiélezett viszonya, részben pedig a pocsék közbiztonság okán. Külön fejezetet szentelt a Harlemben töltött vasárnapnak, amikor saját bevallása szerint a legtöbbet értette meg Amerikából. Leginkább arra volt kíváncsi, hogy hogyan viszonyul az átlag amerikai a néger-kérdéshez, a vietnami- és a hidegháborúhoz, de nagy meglepetésére ez utóbbi csak felületesen érdekelte az utca emberét. A Ford Alapítvány ösztöndíjából Boldizsár jól élt kint, a most felújítás alatt lévő legendás Hotel Chelsea-ben lakott, éjszakánként 8 dollár ötvenért. Akkoriban Arthur Miller is a hotel vendége volt, vele kellemeset beszélgetett, de kért interjút pl. Susan Sontag-tól is, aki sokkal kevésbé volt együttműködő. Megismerte U Thant-ot, az ENSZ akkori főtitkárát, és találkozott kismillió, a háború vagy '56 után itthonról lelépett magyar értelmiségivel. Részt vett az akkor magyar tulajdonban lévő, azóta sajnos lebontott Abbey-Victoria Hotel megnyitó ünnepségén. A leg-keleteurópaibb története talán az, amikor az első nap az eladó legnagyobb ámulatára visszavitte a boltba az üres narancsleves üveget. Nem vették vissza, ő meg sajnálta kidobni, mivel "a pocsékolás az amerikai élet egyik legfőbb tényezője", így az üveg több hasonló társával együtt hazautazott vele Magyarországra. 
Hatvanas évek, Martin Luther King, Woodstock és a vietnami háború évtizede.

a félelmetes park egy részlete a tóval
Broadway 165- a bal oldali, díszes Singer-házat 1968-ban lebontották.
Az ENSZ palota 1949-50-ben épült,  felújítása 2007 óta tart. 
Az Abbey-Victoria Hotel a 7. sugárút és az 51-52. utcák sarkán.
Eredetileg két különálló szálloda volt, '66-ban vonták össze és '82-ben bontották le.
a 42. utca nyugat felé
488 Madison Avenue- az esküvői tortára emlékeztető épület 1950-es,
a Look Magazin egykori irodáinak adott helyet.
fotó: Klaus Lehnartz
street fashion
Fifth Avenue 



1967- Fifth Avenue, hot dog árus standja (Richard Friedman fotója)
Gimbels, a Macy's egykori riválisa. 1987-ben bezárt. Keep cool.
taxik a Gimbels előtt



Café Figaro a Greenwich Village-ben, a Bleecker és a Macdougal Street sarkán, a beat generáció egykori törzshelye.
2008-ban bezárt.  


Az Embassy Theatre a Times Square-n 1997-ben zárt be. Itt a Wild in the Streets c. filmet adja, ami 1968-as.

John Lennon és Yoko Ono tiltakozó kampánya a háború ellen. Tizenegy nagyvárosban béreltek ki hirdetőtáblákat.
A Hetedik sugárút és 43. utca délkeleti sarka, 1969 december.
Broad Street, Lower Manhattan

Rockefeller Center, Radio City Music Hall. Ma is működik.
Orchard Street, Lower East Side
Essex Street Market. Vásárcsarnok a Lower East Side-on. Még megvan.

The Bowery, a város déli csücskében
A Park. (Bill Eppridge fotója a Life Magazinnak.)
Harlemi lakás. Háttérben a Triborough Bridge.
Helikopterjárat a Pan Am Building tetejéről a JFK-re. A NY Airways üzemeltette, Boldizsár is utazott vele.
Menetidő: 12 perc.
1964-65 Világkiállítás
Chinatown
Cheeeeeeese. (Klaus Lehnartz)
Este Brooklyn-ban, 1968. (William Gedney)

A Midtown a Hudson folyóról
ez a kép ma ilyen

Az útinapló ilyen gondolatokkal zárul: "Ma már egész Amerika a néger kérdésen keresztül él amerikaiul. 1960-ig jómódú fehér amerikaiak élhettek úgy, hogy nem vették tudomásul a feketéket. Ma már nem élhetnek. Félnek este az utcán. Az asszonyok egyedül nappal is félnek. Félnek új wattsi, newarki, detroiti, washingtoni zavargásoktól, gyújtogatásoktól, "hosszú, forró nyaraktól". Félnek attól, hogy kertes, villás suburb-jeikbe egy éjszaka betörnek a felfegyverzett fekete csapatok. Félnek attól, hogy a világ szemében elveszítik becsületüket, ha külön iskolába járatják a fehér és fekete gyermekeket. De attól is félnek, hogy gyerekeik a korábban érő, erősebb, ügyesebb fekete fiúkkal kerüljenek egy osztályba."
Amikor ezek a sorok íródtak, a kis Barack Obama öt éves volt. 


fotók: innen
A fekete-fehér képek nagy része Klaus Lehnartz-tól van, ebből a könyvből.

2011. április 7., csütörtök

Brooklyn, délután, erős szél - az amerikai utca Etyeken

Brooklynban csak egyszer voltam és az első dolog, ami eszembe jut róla, az az, hogy annyian álltak sorba a már nem tudom hogy hogy hívják, de a város legjobb pizzeriája előtt, hogy csalódottan odébb álltunk.
Később egy parkban ettük meg dobozból a kínainál vett kaját, ami NY-ban egyáltalán nem fura dolog, hisz a Central Parkban is egy csomóan kosztolnak ebédidőben a padokon, de ott bizalmatlanul néztek ránk, és nem is választottam jól kaját, így összességében vegyes érzelmekkel gondolok rá.
Talán azért sem volt annyira jó kedvem, mert odafele menet kiderült, hogy nem vittünk fényképezőgépet, illetve vittünk, csak aksi nélkül, és ettől egy kisebb infarktust kaptam, amit lábon kihordtam. És pont ezért van az is, hogy például ez a park sincs megörökítve:)

Bármikor visszamennék New Yorkba, milliószor eszembe jut, vadászom a filmeket, amiket ott forgattak, így teljesen belelkesedtem a hírre, hogy ki KELL menni Etyekre, a Korda Stúdióba megnézni a nyujjorki (vagyis brooklyni) utcát, ráadásul munkaidőben, és még fényképezni is kell:)
Etyekre Biatorbágyon keresztül vezet az út és nincs is messze, az Erzsébet hídtól kb. 35 perc. Tulajdonképpen csak az volt a rossz, hogy nem láttunk indikációt, sem útközben, sem már Etyeken belül, ami kicsit zavaró, meg érthetetlen is, bár a titok az, hogy csak menni kell előre az úton és a dombtető után egyszer csak feltűnik a kapu:


A bejárattól jobbra a középkori Róma díszlete áll, ami nagyon impozáns, de ez a bejegyzés NY-ról szól, úgyhogy nem kalandozunk el. A műtermek után jön a Hellboy2 egykori díszletéül szolgáló utca.

Ez itt a széle:
 


street view:

közért:

mozi:


De a legjobban azokat a képeket szeretem, ahol a díszlet mögül bevillan a valóság, hogy véletlenül se legyenek sokáig illuzióink. Hisz ez nem egy film, csak az élet:) Délután kettőkor, Etyeken.







Több képet nem teszek fel, mert akit érdekel a "filmgyártás lenyűgöző világa" (idéztem a prospektusból), júniustól kimehet, és animátoroktól vezérelten megtekintheti mindezt és jól elálmélkodhat.

Összességében klassz volt az egész, a nyujjorki utca kicsit megkopott, de helyenként az igaziak is azok, a Borgias római díszlete atom (Jeremy Irons a Borgiákban), és az egész szürreális, hogy a semmi közepén (már bocsánat), az etyeki dombon ott áll egy ilyen adottságokkal bíró óriási komplexum és most például üres.

Klikk ide a virtuális túrához a stúdióban.

Itt pedig meg lehet nézni a Jovanotti fiú új klipjét, amit (részben?) itt forgattak.

Most már csak azt szeretném kérdezni, hogy mikor fogunk végre forgatni???