Tavaly szeptemberben jártam először a Marek József utca 31-ben, a róla szóló bejegyzést novemberben írtam meg. A ház nemcsak az embernagyságú papagájokat ábrázoló szecessziós kapu és a lépcsőház mennyezetéről lógó óriási vascsillár miatt különleges, hanem mert mindkettőt a házban egykor székelő lakatosműhelyben gyártották.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjh1DlLH_jgYjo4bXzFwnGjQ4Ugp8SO1OEHdIq6k_BU-pYPJlE2QvK89QqLzRGw3nLOhwmj8lAfMjLIGLRaJxwRKlqPvql2QKrSI9pMyElV7vfCmF1Kl0ZvHcXeP3HVjXBhubSrUwBU_PM/s640/P1470777b.jpg)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9e0oVPbNyqMP_kwFNBoJiUpqbwSlr3-iOCqmrcphv2ZU8aqLN_DGlR-xLxrYVc-5Pl4Ax_50LoMCtyW-denToYKGF32oV-ZOux64yZTAnJHrlCTXHQoUIo26xvI0w9QvoOWFYyenmPw8/s640/P1470981b.jpg)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLOKqsYGBF4du638UbbOlaZj6MBHBrIMvrqVs8z_3pk69zTDoFYxGyT8eyseIbxQQqDW9NEKjhVg4jbA1gh8zhB_cLm9zG71Fm38ugQB7U_fNn_KqUFy4qtaEkXV8FF51Wd4mVNKvCK2Y/s640/P1470821b.jpg)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHV2mHCoR0YwFgYhW2R5NmZhcS63mkrxDpQeA7_zdAlkOXofkpTtU8lQIvk74DyT9X0hxYg0Nu0hpijYkP4M7KaS9WNBqFtZD_ZL9fraCiFHsxFtLdlTRwNtBwReTZE7ZHAR-aS4MO4f4/s640/P1470773b.jpg)
Gerő és Győry a műhely neve, a század elejétől a második világháborúig működött. A lakcímjegyzék először 1903-ban említi őket. Először a Jósika utcában, később az Izabella utcában székelnek, 1907-1908-ban már az Elemér utca 31 címe van megadva, tehát valószínűleg akkor már a mostani ház helyén álló épületben volt a műhely.
A lakatosműhelyről és a mesterekről a neten szinte alig lehet információt találni, csak a kovácsmesterek jegyzéke és a Szecessziós Magazin említi őket az Arany Sas-udvar kapuja kapcsán, mint akiket Jungfer Gyula mellett a századelő legnevesebb kovácsmesterei közt tartanak számon. A levéltárban sem jártam túl nagy sikerrel, a ház régi tervei megvannak ugyan, látszik is rajtuk a műhely, de azon kívül semmi, ami igazán hasznos lehetne. A legtöbb adat és információ a ház tulajdoni lapjából derült ki. Tény, hogy Fodor Gyula műépítésztől több megbízást is kaptak, biztosan ők készítették az alábbi, Fodor által tervezett házak kapuit:
Az Arany Sas-udvar az Üllői út 14/Baross utca 11 szám alatt. Mindkét utcáról van bejárat és monumentális kapu, ez az Üllői úti. Érdekesség, hogy ennek a kapunak a pontos mását a Dózsa György út 29-be is elkészítették, amit nem Fodor tervezett, viszont a ház építőmestereivel többször is dolgozott együtt, talán innét a kapcsolat.
A Napóleon-udvar a Hajós utca 25 szám alatt, amelyről részletesen írtam itt:
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeL0xeRerntSE4smDa6_uSYfstNG1UfJtLjlmbzM2s4y1kmobZB8ntyp201wEyQHECA7TNTgbKSTNJOoFTSPWA7P840tVdn2BANq05EbnubANSa_bhgGGX67gYQRloHl90Zik1qacaqWY/s640/P1320326b.jpg)
![]() |
Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény |
![]() |
Dembinszky utca 44 |
A papagájos házról szóló bejegyzés közzététele után nem sokkal jelentkeztek a Gerő család Amerikában élő leszármazottai, akik Washingtonban hallották valakitől, hogy írtam a házról (!), de a fennmaradt munkákkal kapcsolatban nekik sincs semmilyen dokumentáció a birtokukban. Egyetlen egy munkát említettek, ami talán a műhelyben készült, de abban sem biztosak. Az Állatkertet körülvevő, most zöldre mázolt kerítésről van szó, ami viszont minden bizonnyal a Farkas és Társa műhelyben készült.
Ezek a munkák olyan gyönyörűek és egyediek, hogy arra gondoltam, érdemes lenne összegyűjteni a Gerő és Győry lakatosműhely fennmaradt munkáit, kapukat, kerítéseket, redőnyöket és bármit, ami a műhely nevét viseli vagy onnét kerülhetett ki. A célom csak részben az ipartörténeti gyűjtés és dokumentálás, a másik az idei százéves házak ünnepéhez kapcsolódik, és egyelőre maradjon meglepetés, ha jól alakulnak a dolgok, nemsokára erről is írok.
Ha a fentieken kívül bárhol máshol láttok a nevükkel ellátott lakatosmunkát, vagy véletlenül pont olyan házban laktok, aminek a kapuján ott a nevük, légyszíves küldjétek el a címet, vagy ha tudjátok, fotózzátok le és küldjétek el a képet a
kep.ter.blog@gmail.com
címre. Nem mindenhol tüntették fel a nevet, úgyhogy ha nincs név, az ezekhez hasonló kivitelű, vagy motívumvilággal bíró kapuk is jöhetnek. A kovácsolt vas elemek mellett gyakran használtak domborított lemezt, mint a Hajós utcai háznál, vagy az Üllői úti Arany Sas-udvarnál, lásd a fenti képeket. Tudom hogy nem könnyű feladat, hiszen a legtöbb kapun nincs feltüntetve a készítő neve, de bízom benne, hogy több szem többet lát és ha sikerül néhányat találni, mindenképpen felteszem őket a blogra is.
Előre is köszönöm a megosztásokat, hogy minél több emberhez eljusson a hír!
Ha tetszett a bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.
Ferkai Pest tele van a 2vh közötti munkáikkal
VálaszTörlész
Falk Miksa u. 10.?
VálaszTörlésJo blog !
VálaszTörlésKomoly ipartörténeti remekmüvek
Nem kis műhely kell ilyen munkadarabok mozgatásához forgatásához .. üdv