2014. június 14., szombat

A piros fotelem
















Már csak úgy hívom, a "piros fotelem". Először a nyolcadik kerületben bukkant fel, a Víg utcában (lásd második kép). Aztán eszembe jutott, amikor a Dózsa György úti házban a színes ólomüveg mellett kiállított piros széket megláttam, aztán meg többször is, különböző helyeken, gangokon és lépcsőházakban. Időről-időre váratlan helyeken bukkan fel, más-más színekben és néha gurul is. És mielőtt bárki azt gondolná, némelyik kép mennyire szomorú és milyen igénytelenek az ott lakók, nekem ez nem arról szól, hanem csak a piros fotelemről és szomorú sem leszek tőle. Ellenkezőleg. Az utolsó kép a Gellért-fürdőből, tudom hogy egy kicsit kilóg, de mégis...

Frissítés, 2014. június 21-én:
A bejegyzés megírása óta a Szív utcában is felbukkant:


Kapcsolódó bejegyzések: 

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.

5 megjegyzés :

  1. Ajánlott irodalom: Ilf-Petrov: 12 szék :))

    Egyszer még későkamaszkoromban egy barátommal találtunk valami lomtalanításon néhány gyönyörű(nek tűnő) széket, és hazacipeltük őket. Persze csak gyalog lehetett, mert a buszról leraktak. De piszok nehéz darabok voltak, így aztán időnként megálltunk pihenni. Szépen beigazítottuk a széket a járdán, leültünk és nézegettük a járókelőket, ők meg minket. Varázslatos volt (aztán persze anyám nem engedte be a lakásba a "lim-lom" "szemetet", és ki kellett dobni, de hát ezek már csak ilyen generációs ellentétek)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez nagyon bájos történet, köszi, hogy leírtad!
      Az Ilf-Petrovot pedig felírtam a listára!

      Törlés
  2. tetszenek a képeid:)))
    meg a "piros fotele(i)d"

    VálaszTörlés