 |
| Amikor még szobrok álltak az oszlopok tetején. (innen) |
Az Andrássy út 52. alatti épület 1886-ra készült el Schmahl Henrik tervei alapján. Ha most valaki azt gondolja, nem ismeri e nevet, nagyon téved, övé a Ferenciek tere-Rákóczi út tengely két ikonikus épülete, az évek óta lakatlan Párisi-udvar és az Uránia mozi épülete is. A tény, hogy sosem végezte el az egyetemet, és lényegében mestere, Ybl mellett, a gyakorlatban tanulta el a szakma fortélyait, felfoghatatlan számomra. A Vámház építésének idején érkezett Németországból, az Operaház építkezését már ő vezette. Aztán egyedül kezdett dolgozni és tervezett egy halom bérpalotát neoreneszánsz stílusban, mígnem olasz és spanyol utazásainak hatására megbarátkozott a velencei gót és a mór stílussal és két legismertebb, fent már idézett épületét ennek szellemében alkotta meg. Az Andrássy és az Eötvös utca sarkán álló ház terveit Haggenmacher Henrik, a sörben, malomiparban és ingatlanbizniszben egyaránt erősen érdekelt, svájci származású nagyiparos rendelte meg. Testvére, Károly nevével a Malomházak-ról szóló bejegyzés kapcsán már találkoztam.
 |
| Andrássy úti homlokzat |
 |
| Eötvös utcai homlokzat |
A Budapesti Negyed összeállítása alapján kiderül, hogy a család anyagi háttere olyannyira tiszteletreméltó volt, hogy csak az Andrássy-n 8 telek volt eredetileg a tulajdonukban, a 32. és 42. szám között az egész páros oldal a Nagymező-től a Jókai utcáig. Haggenmacher nemcsak házakban volt erős, utódokban is, tíz gyermeke született. A család történetéről nyilván regényeket lehetne írni. Az idősebb Haggenmacher előbb a kőbányai, később a promontori sörfőzdét vásárolta fel. 1875-re másodikként felzárkózott Dreher Antal mögé sörgyártásban, igaz, hogy ezt az iparágat akkor már fia, ifjabb Henrik viszi a családban, aki történetesen épp a Dreher-féle sörbirodalom magyarországi ága vezetőjének lányába szeret bele. Ehhez hozzáadódik a legfiatalabb leánygyermek, az Andrássy út 52-t apja halála után megöröklő Bertha Louise, azaz Lujza frigye Dreher Jenővel, és ezzel a két família összefonódása végleg megpecsételődik. 1933-ban egyesült a két sörgyár, "Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde" néven, elnöke épp Dreher Jenő.
 |
| a kapualj egykor, a kocsibejáróval |
 |
| Kb. tíz évvel ezelőtti kép, ekkor még laktak a házban. |
Az épület első emeletén, a család egykori lakásában 1934 óta működik a Szabó Ervin könyvtár egyik fiókja, ami, mint tény, szerintem a csodával határos.
 |
| A könyvtár jobbra. |
 |
| Az épület Andrássy útra néző oldalán loggia árkádsorral és díszes oszlopfőkkel. |
 |
| a belső oldalon sima függőfolyosó |
Pár éve ez a ház is bekerült az ingatlanpanamáról szóló hírekbe, miután a lakókat kivásárolták és az egész épületet eladták. Hogy pont a könyvtár maradhatott, annak tenyerünket boldogan összecsapva kell örülni, ugyanis ez volt az egyetlen lehetőség, hogy hétköznapi ember fia lábát tehesse a nem mellesleg műemlékké nyilvánított házba. Bár én nem így jutottam be, hanem úgy, hogy hónapok óta folynak a munkák, és ma este kinyílnak a kapuk, a Hello baby! nevű "kozmopolita bár" költözik az évek óta üresen álló ház földszintjére.
 |
| kőbábos korlát az oszlopok között |
Nem tudom jó-e szórakozóhelyként használni egy ilyen épületet, tudnak-e majd kellőképpen ügyelni arra, hogy a százharminc éves értékekben ne essen kár, hogy semmi olyan épületdísz vagy jelleg ne tűnjön el, aminek nem kéne. Azt sem tudom, hogy tudják biztosítani a felső szintek lezárását, ugyanis az elsőre a könyvtár miatt amúgy is lesz feljárás, de afölött még két szint van, jelenleg üresen és ottjártamkor még tárva-nyitva álló lakásokkal. Ezeknek a belsejében némi képet szerezhetünk arról, hogy milyen miliőkben, környezetben éltek a tehetős polgárok. Nekem leesett az állam a terektől és a részletektől.
 |
| A parketta is gyönyörű, de a portól esélytelen volt jó fotót csinálni. |
 |
| Retró: ezt nem a nagypolgári környezet szemléltetése céljából, hanem csak, mert tetszik. |
Amúgy ez a ma nyíló bár, amivel amúgy semmi bajom, még akkor is, ha a fentiekből úgy tűnhet, tudhat valamit, szerdán néztem a facebook oldalát, akkor még 800 követője volt. Ez 3 nap alatt 1800-ra nőtt, ami előtt megint csak azért állok értetlenül, mert én másfél év verejtékes munkája után is alulról verem az ezret, és ez most nem panasz, különben is, mire feltöltöm a képeket és ez a poszt kimegy az éterbe, már nyilván rég eléri a háromezret is. Remek helyen van, tulajdonképpen az Oktogonon, özönleni fognak a népek és imádni fogják. Budapesttel foglalkozó portálok már dicshimnuszokat zengtek a különleges dizájnról és a páratlan szépségű udvarban elhelyezett buborékok által sugallt "sejtelmes eleganciáról". A hatalmas, átlátszó lufik nekem is nagyon bejönnek, az épület pedig még pusztulásában is olyan gyönyörű, hogy nem lehet nem lelkendezni róla, csak hát...
Így fog sör folyni az egykori sörgyáros házában. Eközben a könyvtár, hétfőtől péntekig, az első szinten, zavartalanul működik, lehet jó könyveket kölcsönözni.
Hát, helló mindenki!
 |
| Ez a Walla József Czementárugyár Rt terméke lehet, nem vitás. |
Az épület részletes leírását el lehet olvasni itt.
Frissítés 2014.szeptember 21-én: A legújabb kutatások szerint építésének ideje 1881-83.
Ha tetszett a bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.
