"A körzetben három öltönyös pasas ült egy vörössel letakart asztal mellett, meg egy nő sötét szoknyában. Az egyik öltönyös azt kérdezte, mi vagyunk-e a pajtások az iskolából. Mondtuk, mi. Megköszönte, hogy önként jelentkeztünk urnahordásra, ez nagyon szép tőlünk, azzal a nőre mutatott, Banga elvtársnő majd foglalkozik velünk. A nő átkísért bennünket egy kisebb szobába, ott is állt egy asztal, tele volt minyonnal meg Utas üdítővel. Kínált, vegyünk bátran.
Szabadkozni akartam, de a Szász lecsapott a csokis minyonokra, nekem már csak a puncsosból jutott. Ittunk Utas üdítőt is...
Szabadkozni akartam, de a Szász lecsapott a csokis minyonokra, nekem már csak a puncsosból jutott. Ittunk Utas üdítőt is...
...Közben bejött az egyik öltönyös, kivett az asztal alól egy üveget és töltött magának. A nő viccesen megcsóválta ujját, hogy ej-ej, Szerémi elvtárs, hiszen ma szesztilalom van. Mire a pasas ugyanolyan viccesen kacsintott: ez csak vizecske, Banga elvtársnő, a vak is láthatja, áttetsző! Ha nem hiszi, kóstolja meg! A nő kuncogott, neki icipici vizecske is elegecske, azután kacsingattak, koccintottak és vicceltek tovább, hogy a vízzel nem is illik koccintani."
szabadstrand
"...A ringlispíl is az Angol utcában volt, a Pákozdi tér sarkán. Moziba mentünk volna megint, de a ringlispíl eltérített. Meleg volt, verőfény, por. Majális lehetett, vagy gyereknap. .. Dübörgött a tér, a fákon nagy bádogtölcsér hangszórók, remegtek az ablakok, hogy pajtásdaloljunk, zengazének, mintamókus. Rengeteg bódé, sátor, pléhasztalra terített ponyva, virsli, sültkolbász, véresmájas, perec. Céllövölde, zsákban futás, tombola. És egy törökmézes. Árult selyemcukrot, Dunakavicsot, francia drazsét is. Krémest, Rigó Jancsit, Tátra-csúcsot. És nagy, széles szeletekben Dobos-, Stefánia- meg csokitortát, az fekete volt, egészen fekete..."
kertmozi
szálloda
Tihany, BMW üdülő
A számban éreztem a celofánba csomagolt csokirolád ízét, amikor megláttam a piros betűs Utasellátó feliratot a százéves vasútállomás oldalsó, szocialista szárnyának közepén. Töretlenül bízhatunk a magyar tenger környékében: tálcán kínálja az ilyeneket, lépten-nyomon a pár évtizeddel ezelőtti életünk díszleteibe botlunk, ha kedves az emlékezés, ha nem. Ez édes volt.
Az idézetek Békés Pál: Semmi baj c. kötetéből származnak.
A fényképek Balatonszemesen különböző helyszíneken és a tihanyi BMW üdülőben készültek.