Azt mondják, ha véget ér valami, nem kell bánkódni, mert utat ad majd valami újnak. E szép pozitív gondolat sokszor igaz is, de van az úgy, hogy az újonnan jövő sosem feledteti a régit. A Nemzeti Színház felrobbantását 1965-ben például a Blaha Lujza téri metróállomás megépítése követte. Az alábbi leírásból kiderül, hogyan épült a metró a Blahán és mi lehetett volna, ha...
"A Blaha Lujza téri állomásépítéssel párhuzamosan egy szomorú, már akkor is nagy vitákat kiváltó esemény is megtörtént. 1965. március 28-án a Nemzeti Színház épületét felrobbantották. Az ellenzők, élükön Gobbi Hildával a nemzeti ügyre, a műemléki értékekre, az itt folyó magas színvonalú munkára hivatkoztak. A metrósok igyekeztek semlegesek maradni: a metró színházzal vagy nélküle is ugyanúgy megépíthető volt. Az állam viszont arra hivatkozott: a színház igen elavult, felújítása óriási pénzekbe kerülne. Tény, hogy az alapok átvizesedtek, és az elektromos hálózat is életveszélyessé vált, de a döntés ezzel együtt is inkább politikai döntés volt, az építészeti problémák csak ürügyül szolgáltak. "Két Nemzeti Színházat is hagytunk lebontani, és egyet sem építettünk helyettük. Ez elég szomorú" - nyilatkozta akkor Gobbi Hilda. 1964-ben a kormány Gazdasági Bizottsága döntött az új Nemzeti Színház felépítéséről, ehhez pályázatot is kiírtak. 1966. január 31-én Hófer Miklós és Vajda Ferenc tervét hirdették ki győztesnek. A színházat a Városligetben, a Gorkij (ma Városligeti) fasor tengelyében kívánták felépíteni. Mint tudjuk, a történet másképp alakult. A Blaha Lujza téren viszont megépült az aluljáró. 9 lépcső vezetett le 8 irányból, a 9. irány a metró. Két le- és feljáró időközben megszűnt, ezek a Rákóczi úti villamosokhoz vezettek 1973-as megszüntetésükig, amikor is virágbolt kapott itt helyet. Az aluljáró alatt halad a főgyűjtőcsatorna, ennek a tetejét lecsapták, oldalra pedig kiszélesítették, így egy laposabb, de szélesebb szakasz keletkezett itt. Amikor az aluljáróban állunk, a szennyvíz-alagút mindössze 30 centire van a lábunk alatt! Az EMKE aluljárót 1966. november 5-én avatták fel. A gyalogos aluljáró fenéklemezét úgy alakították ki, hogy egy későbbi átépítéssel a Nagykörút autóit át lehessen vezetni a Rákóczi út alatt, azaz a gyalogos aluljáró autóssá alakítható." (innen)
villamos a Rákóczi úton
EMKE
Tímár Éva színésznő a Rákóczi úton
a fogadóhelyiség a Nemzetiben
Ruhatár
színház már nincs, villamos még van
szökőkút lett a színház helyén
1960 után úgy gondolkodtak, hogy ahol metró épül, ott a párhuzamos felszíni villamosok, így a Rákóczi úti is, szűnjenek meg. Ez viszont sűrűbb megálló kiosztást tett szükségessé, így került be az állomások közé az Astoria... De ezt majd legközelebb. A színház épületéért viszont kár, nagyon nagy kár.
Tudták, hogy a „metlaki”, amit jóformán még leírni sem tudunk, ténylegesen Mettlachból ered, egy német városból, a Saar-vidékről? A Boch Manufaktúrát létrehozó alapító unokája, Francois Boch itt alakítja meg 1809-ben a „State of the art” kerámiaműhelyt egy bencés kolostorban, amelynek régi, patinás épülete ma is a cég központja. 1836-ban Nicolas Villeroy francia vállalkozó, a Boch manufaktúra anyagbeszállítója, és Francois Boch egyesítik erőiket és megszületik a Villeroy & Boch. Tíz év múlva a porcelán mellett megkezdődik a magas minőségű üveg- és kristályból készült termékek gyártása. 1850-ben pedig új technológiával elkezdik gyártani az új szerkezetű kerámia csempét, a mettlachit, amely a valaha gyártott legtartósabb burkolólap. A V&B ezzel új piacokra tesz szert, az addig többnyire csak német és francia piacra termelő cég az egész világon ismertté válik.
Párisi-udvar
A Párisi-udvar passzázsa egy gyönyörű színvilágú és mintájú burkolaton át járható, és mivel a ház 1911-re lett kész, ez is túl van már a századik szülinapján. Ilyen szép nem kerülhetett minden bérházba, és ha került is, nem mindenhol maradt meg. Ahhoz át kellett élni akár két világháborút. Lépcsőházi csavargásaim során mindenféle padlóburkolattal találkoztam, a legkülönbözőbb korokból. Legelterjedtebb talán a cementlap. Most anyagukra való tekintet nélkül a kedvenceim következnek, több közülük olyan házban van, amelyikről már bejegyzés is született:
Párisi-udvar
Várbazár- a királyi testőröknek épített bérházak (1883)
Kárpát utcai százéves ház
Kígyó utca
Bokréta utcai százéves ház
Práter utcai aládúcolt ház
Práter utcai aládúcolt ház
Régiposta utcai százéves ház függőfolyosója
Alkotás út
A Váci utcai Szapáry-palota
Krisztina körút
Mester utcai ház a harmincas évekből
Falk Miksa utcai ház
Rumbach Sebestyén utcai ház vesztibülje a harmincas évekből
Révész utcai ház vesztibülje
a Globus Konzervgyárban Kőbányán
egy XIX. századi, Múzeum körúti házban
a Szentháromság téren, az egykori műegyetemi kollégium nagy előcsarnokában
újlipótvárosi ház előcsarnoka a harmincas évekből
Rumbach S. utcai lépcsőház, '30-as évek
egy újlipótvárosi modern ház kapuján belépve
A Párisi-udvart nehéz überelni. Ez a padlóburkolat akár egy bazilikában is lehetne:
A sztori úgy kezdődik, hogy a frissen esküdött Zsófi és Boldizsár a Mecsek alján lévő Hotel Kikeletbe érkezik. A szállót egy csinos nő vezeti, nagyon agilisen. Ragadnak is rá a férfiak, s hogy még jobban ragadjanak, Mária titokban tartja házasságát a szálló gondnokával, aki emiatt joggal érzi magát frusztráltnak. Mivel Boldizsár nem átallja a nászéjszakáját is kártyával tölteni, romantikára éhes ifjú felesége, Zsófi, összefog Péterrel, az igazgatónő gondnokká lefokozott férjével, hogy egyesült erővel leckéztessék meg házastársaikat... A poént, mármint hogy Zsófi és Boldizsár összejönnek-e újra és mi lesz a csinos Máriával, nem lövöm le, de azt elárulom, hogy a szálló nevével azonos című filmet még az építés évében, 1937-ben forgatták itt Pécsen, hogy népszerűsítsék a modern, korszerű létesítményt. A Kabos Gyula, Tőkés Anna, Páger Antal és Turay Ida főszereplésével készült mozgóképet 1937 szeptemberében egyszerre vetítette Pécsett az Apolló és az Uránia mozi.
Nehéz elhinni, hogy a két világháború közt alig épült nálunk nemzetközi igényeket is kielégítő városi szálloda. Az I. világháború előtt az Astoria, 1918-ra pedig a Gellért készült el, de a harmincas években már ezek sem igazán számítottak korszerűnek, mivel a kisebb szobák nélkülözték a fürdőszobát. Az új trend mást diktált, nem volt elég az otthont imitáló hatalmas lakosztály, amit úgyis csak egy szűkebb réteg engedhetett meg magának: a szállodai szobáknak mindenekelőtt kényelmesnek, funkcionálisnak és személytelennek kellett lennie. A modernizmus minimál-lakás elmélete valósult meg a szállodákban is, beépített, modern bútorokkal, takarékos térbeosztással és fürdőszobával. Így kapott egy szobával lényegében egy garzonlakást a kedves vendég. Ebben a szellemben épült itthon a harmincas-negyvenes években a Kékes Szálló, a galyatetői Nagyszálló, Sopronban a két Lővér, a fővárosban, a Széchenyi-hegyen a Rege és a Gyopár, a Szabadság-hegyen pedig az Új-Majestic. A letisztult formákon kívül fontos ismertetőjegye ezeknek az üdülőszállóknak a természet közelsége és a nagy ablakok révén a kinti világ "összekapcsolása" a lakótérrel.
kilátás a szállóból a negyvenes években. FORTEPAN
Pécs városa 1935-ben írt ki tervpályázatot a szállóra, eszerint a pályázónak pécsinek, az épületnek pedig „...kétemeletesnek kell lennie, minden néven nevezendő helyiséggel úgy felszerelve, hogy az vetekedjék a világhíres üdülőszállókkal.” Tizenkét pályázat érkezett. Az első díjat végül nem adták ki, mert alkotói nem pécsiek voltak. A város az első díjért járó összegért azonban mégis megvásárolta a Nyíri István-Lauber László páros tervét. A második helyre a pécsi ifj. Nendtwich Andor munkája futott be. Ők hárman készítették el a végleges terveket, egyes források pedig még egy fiatal, tehetséges pécsi építész, Visy Zoltán közreműködését is megemlítik. Az épület 1936-37-ben épült fel a Mecsekben, Pécs belvárosa felett, gyönyörű kilátással a környékre.
FORTEPAN
Tér és forma, 1938-4
A Nyíri-Lauber páros még 1933-ban állt össze a Madách téri házakat jegyző Walder Gyula irodájában és 1944-ig töretlenül működtek együtt, jobbnál jobb épületeket hagyva az utókorra, amelyeket az nem minden esetben őrzött meg illendően, bár ezzel részben a háború is okolható. A Kikeleten kisebb átalakítások történtek, de a főépület változatlan maradt.
A négyszintes épület ívelten húzódik a Mecsek lejtőjén, terméskő tömegéhez egy kisebb fehér kubus kapcsolódik, amelyben az étterem kapott helyett, óriási üvegablakokkal.
forrás: Tér és forma folyóirat 1938. ápr.
A Tér és forma folyóirat 1938-ban az áprilisi szám egészét a vidéki híreknek szánja és lelkendezve ír a helyről, amelynek különleges, csontig modern éttermét ekképpen dicséri: „… néhány emberöltő múlva épp ez a mai étterem lesz a kifejezője korunk társadalmi világának, életének és épp ezért érdekes és kedves a késő utódoknak, akik között bizonyára lesznek olyanok, akik a múló napi kellemetlenségektől megszabadulva, ujjongva fogják felfedezni, hogy a három fiatal építész milyen tökéletesen illesztette be a hegyorom táj adottságaiba ezt az épületet.” Pécs ezzel az épülettel amúgy visszafordíthatatlanul elindul azon az úton, amely elvezet majd a legtöbb modern épületet megvalósító vidéki városunk címéhez, bár ehhez kétségtelenül annak is köze van, hogy Forbát Alfréd és Breuer Marcell, a Bauhaus két nemzetközi porondon is ismert alakja éppen e város szülötte.
A szálló és a szobák belső dizájnja is modern és funkcionális:
forrás: Tér és forma (1937)
a fenti előtér a mai állapotában (2011)
2011
Eredetileg 15 db kétágyas szoba készült, Boda József kivitelezésében.
kétágyas szoba manapság
A háború után, a szocializmus idején SZOT-üdülőként működött, valamikor tizenötmillió forintból fel is újították. 1949 végén a SZOT a Mecseki Üdülőszállót is felhasználta kétszer két héten keresztül élmunkás-üdültetésre, de ez később nem ismétlődött meg, mert a helyszínen kisebb problémák adódtak. "A főépületbe privát vendégek kerültek, míg az élmunkásokat - a SZOT határozott utasítása ellenére - a melléképületekbe, emeletes ágyakon helyezték el. Az üdülővezető - akit a panaszok miatt elbocsátottak - ellen még az a vád is felmerült, hogy a szállóhoz leérkezett Lenin és Sztálin képeket nem engedte kitenni, csak ünnepélyes alkalmakkor." (innen)
ötvenes évek: "az üdülő a dolgozóké!" Forrás: pkrt.hu
2011
A mai szálloda Art & Fit Hotel Kikelet néven fut, pár éve újították fel és a műemléki védettség mellett négy csillagot tud magáénak. Van kinti és benti medence, wellness, fitness, pezsgőfürdő, étterem, panoráma és hegyi levegő.
A régi külsőt összehasonlítva a maival, kisebb eltérések azért akadnak. Pl. egy régi fotót sem találtam felirattal az épület tetején, kivéve a filmrészletet (lásd lent), abban szép neon van.
A Mecsek lankáira néző, ívelt homlokzat, a panorámás szobákkal lényegében nem változott:
harmincas évek, FORTEPAN
A negyvenes években Bordy Bella színésznő a FORTEPAN fotóján
Negyvenes évek, FORTEPAN
A lenti képen lévő terméskő falat viszont ebben a formájában nem leltem és az étterem fehér kubusa előtt húzódó terasz is máshogy fest ma, lásd még fent a Tér és forma archív fotóján. Helyette van a félköríves terméskővel borított építmény, az étterem mindkét oldalán:
FORTEPAN
FORTEPAN
oldalsó homlokzat
a hátsó front
A Tér és forma cikkének szerzője 1938-ban nem rejtette véka alá lelkendezését, még ha ugyanazzal a mozdulattal vérig is sértett másokat: „Dicséret és elismerés illeti Pécs városát, amely egy ilyen mai feladat, mint egy üdülőszálloda, megvalósításakor korszerű, a mai életet kifejező alkotást valósított meg, s nem követelte azt, hogy a Mecsek tetején egy román stílusú császári Pfalz épüljön azért, mert a XIX. század végén egy bécsi Dóm-baumeister eljött és a maga felfogása szerinti román köntöst adott a bazilikának, - nem kívánta, hogy a Mecsek tetején Mátyás király humanisztikus udvarában növekedett Szakmáry püspök által Pécsre bevezetett olasz renaissance jegyében épüljön egy szálloda az Úr 1937-ik esztendejében.„
Részletek a filmből, régi pécsi helyszínekkel:
Aggodalomra nincs ok, a végén minden jól alakul, győz a szerelem. Hepiend.