A sztori úgy kezdődik, hogy a frissen esküdött Zsófi és Boldizsár a Mecsek alján lévő Hotel Kikeletbe érkezik. A szállót egy csinos nő vezeti, nagyon agilisen. Ragadnak is rá a férfiak, s hogy még jobban ragadjanak, Mária titokban tartja házasságát a szálló gondnokával, aki emiatt joggal érzi magát frusztráltnak. Mivel Boldizsár nem átallja a nászéjszakáját is kártyával tölteni, romantikára éhes ifjú felesége, Zsófi, összefog Péterrel, az igazgatónő gondnokká lefokozott férjével, hogy egyesült erővel leckéztessék meg házastársaikat... A poént, mármint hogy Zsófi és Boldizsár összejönnek-e újra és mi lesz a csinos Máriával, nem lövöm le, de azt elárulom, hogy a szálló nevével azonos című filmet még az építés évében, 1937-ben forgatták itt Pécsen, hogy népszerűsítsék a modern, korszerű létesítményt. A Kabos Gyula, Tőkés Anna, Páger Antal és Turay Ida főszereplésével készült mozgóképet 1937 szeptemberében egyszerre vetítette Pécsett az Apolló és az Uránia mozi.
Nehéz elhinni, hogy a két világháború közt alig épült nálunk nemzetközi igényeket is kielégítő városi szálloda. Az I. világháború előtt az Astoria, 1918-ra pedig a Gellért készült el, de a harmincas években már ezek sem igazán számítottak korszerűnek, mivel a kisebb szobák nélkülözték a fürdőszobát. Az új trend mást diktált, nem volt elég az otthont imitáló hatalmas lakosztály, amit úgyis csak egy szűkebb réteg engedhetett meg magának: a szállodai szobáknak mindenekelőtt kényelmesnek, funkcionálisnak és személytelennek kellett lennie. A modernizmus minimál-lakás elmélete valósult meg a szállodákban is, beépített, modern bútorokkal, takarékos térbeosztással és fürdőszobával. Így kapott egy szobával lényegében egy garzonlakást a kedves vendég. Ebben a szellemben épült itthon a harmincas-negyvenes években a Kékes Szálló, a galyatetői Nagyszálló, Sopronban a két Lővér, a fővárosban, a Széchenyi-hegyen a Rege és a Gyopár, a Szabadság-hegyen pedig az Új-Majestic. A letisztult formákon kívül fontos ismertetőjegye ezeknek az üdülőszállóknak a természet közelsége és a nagy ablakok révén a kinti világ "összekapcsolása" a lakótérrel.
kilátás a szállóból a negyvenes években. FORTEPAN
Pécs városa 1935-ben írt ki tervpályázatot a szállóra, eszerint a pályázónak pécsinek, az épületnek pedig „...kétemeletesnek kell lennie, minden néven nevezendő helyiséggel úgy felszerelve, hogy az vetekedjék a világhíres üdülőszállókkal.” Tizenkét pályázat érkezett. Az első díjat végül nem adták ki, mert alkotói nem pécsiek voltak. A város az első díjért járó összegért azonban mégis megvásárolta a Nyíri István-Lauber László páros tervét. A második helyre a pécsi ifj. Nendtwich Andor munkája futott be. Ők hárman készítették el a végleges terveket, egyes források pedig még egy fiatal, tehetséges pécsi építész, Visy Zoltán közreműködését is megemlítik. Az épület 1936-37-ben épült fel a Mecsekben, Pécs belvárosa felett, gyönyörű kilátással a környékre.
FORTEPAN
Tér és forma, 1938-4
A Nyíri-Lauber páros még 1933-ban állt össze a Madách téri házakat jegyző Walder Gyula irodájában és 1944-ig töretlenül működtek együtt, jobbnál jobb épületeket hagyva az utókorra, amelyeket az nem minden esetben őrzött meg illendően, bár ezzel részben a háború is okolható. A Kikeleten kisebb átalakítások történtek, de a főépület változatlan maradt.
A négyszintes épület ívelten húzódik a Mecsek lejtőjén, terméskő tömegéhez egy kisebb fehér kubus kapcsolódik, amelyben az étterem kapott helyett, óriási üvegablakokkal.
forrás: Tér és forma folyóirat 1938. ápr.
A Tér és forma folyóirat 1938-ban az áprilisi szám egészét a vidéki híreknek szánja és lelkendezve ír a helyről, amelynek különleges, csontig modern éttermét ekképpen dicséri: „… néhány emberöltő múlva épp ez a mai étterem lesz a kifejezője korunk társadalmi világának, életének és épp ezért érdekes és kedves a késő utódoknak, akik között bizonyára lesznek olyanok, akik a múló napi kellemetlenségektől megszabadulva, ujjongva fogják felfedezni, hogy a három fiatal építész milyen tökéletesen illesztette be a hegyorom táj adottságaiba ezt az épületet.” Pécs ezzel az épülettel amúgy visszafordíthatatlanul elindul azon az úton, amely elvezet majd a legtöbb modern épületet megvalósító vidéki városunk címéhez, bár ehhez kétségtelenül annak is köze van, hogy Forbát Alfréd és Breuer Marcell, a Bauhaus két nemzetközi porondon is ismert alakja éppen e város szülötte.
A szálló és a szobák belső dizájnja is modern és funkcionális:
forrás: Tér és forma (1937)
a fenti előtér a mai állapotában (2011)
2011
Eredetileg 15 db kétágyas szoba készült, Boda József kivitelezésében.
kétágyas szoba manapság
A háború után, a szocializmus idején SZOT-üdülőként működött, valamikor tizenötmillió forintból fel is újították. 1949 végén a SZOT a Mecseki Üdülőszállót is felhasználta kétszer két héten keresztül élmunkás-üdültetésre, de ez később nem ismétlődött meg, mert a helyszínen kisebb problémák adódtak. "A főépületbe privát vendégek kerültek, míg az élmunkásokat - a SZOT határozott utasítása ellenére - a melléképületekbe, emeletes ágyakon helyezték el. Az üdülővezető - akit a panaszok miatt elbocsátottak - ellen még az a vád is felmerült, hogy a szállóhoz leérkezett Lenin és Sztálin képeket nem engedte kitenni, csak ünnepélyes alkalmakkor." (innen)
ötvenes évek: "az üdülő a dolgozóké!" Forrás: pkrt.hu
2011
A mai szálloda Art & Fit Hotel Kikelet néven fut, pár éve újították fel és a műemléki védettség mellett négy csillagot tud magáénak. Van kinti és benti medence, wellness, fitness, pezsgőfürdő, étterem, panoráma és hegyi levegő.
A régi külsőt összehasonlítva a maival, kisebb eltérések azért akadnak. Pl. egy régi fotót sem találtam felirattal az épület tetején, kivéve a filmrészletet (lásd lent), abban szép neon van.
A Mecsek lankáira néző, ívelt homlokzat, a panorámás szobákkal lényegében nem változott:
harmincas évek, FORTEPAN
A negyvenes években Bordy Bella színésznő a FORTEPAN fotóján
Negyvenes évek, FORTEPAN
A lenti képen lévő terméskő falat viszont ebben a formájában nem leltem és az étterem fehér kubusa előtt húzódó terasz is máshogy fest ma, lásd még fent a Tér és forma archív fotóján. Helyette van a félköríves terméskővel borított építmény, az étterem mindkét oldalán:
FORTEPAN
FORTEPAN
oldalsó homlokzat
a hátsó front
A Tér és forma cikkének szerzője 1938-ban nem rejtette véka alá lelkendezését, még ha ugyanazzal a mozdulattal vérig is sértett másokat: „Dicséret és elismerés illeti Pécs városát, amely egy ilyen mai feladat, mint egy üdülőszálloda, megvalósításakor korszerű, a mai életet kifejező alkotást valósított meg, s nem követelte azt, hogy a Mecsek tetején egy román stílusú császári Pfalz épüljön azért, mert a XIX. század végén egy bécsi Dóm-baumeister eljött és a maga felfogása szerinti román köntöst adott a bazilikának, - nem kívánta, hogy a Mecsek tetején Mátyás király humanisztikus udvarában növekedett Szakmáry püspök által Pécsre bevezetett olasz renaissance jegyében épüljön egy szálloda az Úr 1937-ik esztendejében.„
Részletek a filmből, régi pécsi helyszínekkel:
Aggodalomra nincs ok, a végén minden jól alakul, győz a szerelem. Hepiend.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése