Mit nem adtam volna a nyolcvanas években azért, hogy nyaralónk legyen a Balatonon, közel a vízhez, kerttel, pár gyümölcsfával, hullámpalával és emeletre vezető falépcsővel. Sajnos nem volt, így meg kellett elégednem az úttörőtáborok faházaival vagy citrom- ill. narancssárga sátraival, de annak is megvolt a maga bája. A feliratos villákon kívül a hatvanas-hetvenes évek kulipintyói is különösen üdítő színfoltot hoznak a Balaton vízparti utcáiba. Itt látszik igazán, hogy a helyi tanácsok annak idején milyen engedékenyek voltak a parcellák méretének meghatározásánál, bár engedékenységüket nyilván nem a szocializmust serényen építő egyének második otthonhoz juttatása vezérelte. Így keletkezett egy sor aprócska telek picinyke hétvégi házzal, ahol mindenki megkísérelhette a gondtalan nyaralást, villanyrezsóval, otthonról kiszuperált szekrénysorral és étkészlettel. Gombamód szaporodtak ekkortájt a minimális alapterületű, gyakorta hullámpalával lefedett sátorházak, faházak és egyéb, könnyű szerkezettel és nagy leleménnyel épült nyaralók. Ki-ki igénye és pénztárcája szerint, sokszor saját kézzel és verítékkel építette fel azt a bizonyos, szívének oly kedves második otthont. A hatóságok pedig elnézően hagyták, hogy épüljön, aminek épülnie kell. És hiába lett azóta egy csomó új, minden igényt kielégítő, és -hadd nyavalyogjak már egy kicsit-, építészetileg többnyire nem túl dicséretes, ámde medencés, garázsos, full extrás nyaraló a magyar tenger partján, azért ez az időszak erőteljesen rányomta bélyegét a mai képre. Kedvenc szárszói kulipintyóim következnek, utánuk pedig a hetvenes évek elején publikált Hétvégi házak, nyaralók című könyvben megépítésre ajánlott egyedi és típusházak korabeli fotói, hogy lássuk mi volt a követendő példa.
ez a kis házikó egy nagyobb ház kertjében áll, vendégszoba lehet
közkedvelt építészeti megoldás a sátorház, különböző anyagokból, itt fából
könnyűszerkezet hullámpalával
a fenti kulipintyóhoz tartozó privát vendéglátóipari egység
egészen tisztességes a belmagasság ezekben a sorházakban és terasz is van
klasszikus balatoni faház, hullámpalával
lapostetős típusház közvetlenül a vasút mellett terasszal és toldással- lásd köv. kép
Buhera mátrix
elfogult vagyok a terméskővel. az építőanyagok sorában nálam szorosan a tégla után jön.
kicsit kilóg talán a sorból ez a csinos kis ház
a kert is egészen kellemes
remélem, ez csak a pincelejáró. huszárvágással oldották meg az ajtókérdést
ez a társasház ránézésre tipikusan hetvenes-nyolcvanas évek- vajon mért áll üresen?
ismerős függöny
Callmeyer Ferenc- Rojkó Ervin 1971-es könyvében óva int a nem kvalifikált építész, hanem "az alacsony képzettségű kis mesteremberek" által létrehozott, könnyen botrányos külsejű és a közízléssel szembemenő megoldásoktól. Az általuk javasolt nyaralókból ezek a kedvenceim:
Kis nyaraló Ábrahámhegyen. Tervezte Kiss András, beépített területe 24 m2! Hihetetlen, de három hálója és beépített kandallója van. A minimalista dizájn és a fehér kubus miatt csak imádni lehet.
"Varia" hétvégi ház, tervezte Callmeyer Ferenc és Vadász György. Könnyű szerkezetét hullámosított alumínium lemez fedi. Kizárt, hogy kánikulában 2 percnél többet bent lehetett maradni.
Letisztult formák a "Repkény" típusnyaralónál. Tervezte Márton István, beépített területe 30 m2. A WC-t kívülről lehetett megközelíteni.
Hétvégi ház a Balaton északi partján. Farkas Tibor tervezte, beépített területe 30 m2. Jó példa a kis telken, kis alapterülettel, de nagy férőhellyel felépített nyaralókra. Különleges a szerkezeti megoldása, fehérre meszelt vasbeton falakból és nagy üvegfelületből áll. A dizájn hamisítatlan hetvenes évek, nekem bejön.
Lábakon áll a TÁTIKA típusnyaraló. Hófer Miklós tervezte és 40 m2. Elsősorban vízparti fekvésű telekre ajánlották, ahol a talaj vízállása indokolta a lábra állítást. Az épület alatti tér szolgálhatott garázsként vagy pingpongozóként.
Dul Dezső terve a "Fagyöngy" típusnyaraló, amelynek beépített területe 40 m2. Két hálófülkét rejt és 6 személy befogadására alkalmas. Ilyen és ennek hasonló variációiból sok van még most is. A magyarázat az egyszerű, de szerethető forma mellett a téglafal szerkezet, amitől sokkal tartósabb, mint könnyűszerkezetes társai. A violinkulcs miatt pedig igazi gyöngyszem.
Ráadás: Időkapszula egy bélatelepi nyaraló belsejében, egy kedves barátnőmnél.
A nyaralás első napjai. Tejfölös lángos, hekk, túrós palacsinta.
A József Attila utcáról San Francisco utcái jutnak eszembe, pedig villamos sincs és nem is jártam ott.
Feliratos villák, egy terméskővel burkolt Ilus-lak és egy lakatlan Nelli-lak itt az utcában, a József Attila Emlékház mellett. A falu központjában szocreál épület retró neonfelirattal, Tóparti Étterem és Bár.
Sajtos-tejfölös lángos, hekk, fahéjas palacsinta, sör. Vihar.
A sztori úgy kezdődik, hogy a frissen esküdött Zsófi és Boldizsár a Mecsek alján lévő Hotel Kikeletbe érkezik. A szállót egy csinos nő vezeti, nagyon agilisen. Ragadnak is rá a férfiak, s hogy még jobban ragadjanak, Mária titokban tartja házasságát a szálló gondnokával, aki emiatt joggal érzi magát frusztráltnak. Mivel Boldizsár nem átallja a nászéjszakáját is kártyával tölteni, romantikára éhes ifjú felesége, Zsófi, összefog Péterrel, az igazgatónő gondnokká lefokozott férjével, hogy egyesült erővel leckéztessék meg házastársaikat... A poént, mármint hogy Zsófi és Boldizsár összejönnek-e újra és mi lesz a csinos Máriával, nem lövöm le, de azt elárulom, hogy a szálló nevével azonos című filmet még az építés évében, 1937-ben forgatták itt Pécsen, hogy népszerűsítsék a modern, korszerű létesítményt. A Kabos Gyula, Tőkés Anna, Páger Antal és Turay Ida főszereplésével készült mozgóképet 1937 szeptemberében egyszerre vetítette Pécsett az Apolló és az Uránia mozi.
Nehéz elhinni, hogy a két világháború közt alig épült nálunk nemzetközi igényeket is kielégítő városi szálloda. Az I. világháború előtt az Astoria, 1918-ra pedig a Gellért készült el, de a harmincas években már ezek sem igazán számítottak korszerűnek, mivel a kisebb szobák nélkülözték a fürdőszobát. Az új trend mást diktált, nem volt elég az otthont imitáló hatalmas lakosztály, amit úgyis csak egy szűkebb réteg engedhetett meg magának: a szállodai szobáknak mindenekelőtt kényelmesnek, funkcionálisnak és személytelennek kellett lennie. A modernizmus minimál-lakás elmélete valósult meg a szállodákban is, beépített, modern bútorokkal, takarékos térbeosztással és fürdőszobával. Így kapott egy szobával lényegében egy garzonlakást a kedves vendég. Ebben a szellemben épült itthon a harmincas-negyvenes években a Kékes Szálló, a galyatetői Nagyszálló, Sopronban a két Lővér, a fővárosban, a Széchenyi-hegyen a Rege és a Gyopár, a Szabadság-hegyen pedig az Új-Majestic. A letisztult formákon kívül fontos ismertetőjegye ezeknek az üdülőszállóknak a természet közelsége és a nagy ablakok révén a kinti világ "összekapcsolása" a lakótérrel.
kilátás a szállóból a negyvenes években. FORTEPAN
Pécs városa 1935-ben írt ki tervpályázatot a szállóra, eszerint a pályázónak pécsinek, az épületnek pedig „...kétemeletesnek kell lennie, minden néven nevezendő helyiséggel úgy felszerelve, hogy az vetekedjék a világhíres üdülőszállókkal.” Tizenkét pályázat érkezett. Az első díjat végül nem adták ki, mert alkotói nem pécsiek voltak. A város az első díjért járó összegért azonban mégis megvásárolta a Nyíri István-Lauber László páros tervét. A második helyre a pécsi ifj. Nendtwich Andor munkája futott be. Ők hárman készítették el a végleges terveket, egyes források pedig még egy fiatal, tehetséges pécsi építész, Visy Zoltán közreműködését is megemlítik. Az épület 1936-37-ben épült fel a Mecsekben, Pécs belvárosa felett, gyönyörű kilátással a környékre.
FORTEPAN
Tér és forma, 1938-4
A Nyíri-Lauber páros még 1933-ban állt össze a Madách téri házakat jegyző Walder Gyula irodájában és 1944-ig töretlenül működtek együtt, jobbnál jobb épületeket hagyva az utókorra, amelyeket az nem minden esetben őrzött meg illendően, bár ezzel részben a háború is okolható. A Kikeleten kisebb átalakítások történtek, de a főépület változatlan maradt.
A négyszintes épület ívelten húzódik a Mecsek lejtőjén, terméskő tömegéhez egy kisebb fehér kubus kapcsolódik, amelyben az étterem kapott helyett, óriási üvegablakokkal.
forrás: Tér és forma folyóirat 1938. ápr.
A Tér és forma folyóirat 1938-ban az áprilisi szám egészét a vidéki híreknek szánja és lelkendezve ír a helyről, amelynek különleges, csontig modern éttermét ekképpen dicséri: „… néhány emberöltő múlva épp ez a mai étterem lesz a kifejezője korunk társadalmi világának, életének és épp ezért érdekes és kedves a késő utódoknak, akik között bizonyára lesznek olyanok, akik a múló napi kellemetlenségektől megszabadulva, ujjongva fogják felfedezni, hogy a három fiatal építész milyen tökéletesen illesztette be a hegyorom táj adottságaiba ezt az épületet.” Pécs ezzel az épülettel amúgy visszafordíthatatlanul elindul azon az úton, amely elvezet majd a legtöbb modern épületet megvalósító vidéki városunk címéhez, bár ehhez kétségtelenül annak is köze van, hogy Forbát Alfréd és Breuer Marcell, a Bauhaus két nemzetközi porondon is ismert alakja éppen e város szülötte.
A szálló és a szobák belső dizájnja is modern és funkcionális:
forrás: Tér és forma (1937)
a fenti előtér a mai állapotában (2011)
2011
Eredetileg 15 db kétágyas szoba készült, Boda József kivitelezésében.
kétágyas szoba manapság
A háború után, a szocializmus idején SZOT-üdülőként működött, valamikor tizenötmillió forintból fel is újították. 1949 végén a SZOT a Mecseki Üdülőszállót is felhasználta kétszer két héten keresztül élmunkás-üdültetésre, de ez később nem ismétlődött meg, mert a helyszínen kisebb problémák adódtak. "A főépületbe privát vendégek kerültek, míg az élmunkásokat - a SZOT határozott utasítása ellenére - a melléképületekbe, emeletes ágyakon helyezték el. Az üdülővezető - akit a panaszok miatt elbocsátottak - ellen még az a vád is felmerült, hogy a szállóhoz leérkezett Lenin és Sztálin képeket nem engedte kitenni, csak ünnepélyes alkalmakkor." (innen)
ötvenes évek: "az üdülő a dolgozóké!" Forrás: pkrt.hu
2011
A mai szálloda Art & Fit Hotel Kikelet néven fut, pár éve újították fel és a műemléki védettség mellett négy csillagot tud magáénak. Van kinti és benti medence, wellness, fitness, pezsgőfürdő, étterem, panoráma és hegyi levegő.
A régi külsőt összehasonlítva a maival, kisebb eltérések azért akadnak. Pl. egy régi fotót sem találtam felirattal az épület tetején, kivéve a filmrészletet (lásd lent), abban szép neon van.
A Mecsek lankáira néző, ívelt homlokzat, a panorámás szobákkal lényegében nem változott:
harmincas évek, FORTEPAN
A negyvenes években Bordy Bella színésznő a FORTEPAN fotóján
Negyvenes évek, FORTEPAN
A lenti képen lévő terméskő falat viszont ebben a formájában nem leltem és az étterem fehér kubusa előtt húzódó terasz is máshogy fest ma, lásd még fent a Tér és forma archív fotóján. Helyette van a félköríves terméskővel borított építmény, az étterem mindkét oldalán:
FORTEPAN
FORTEPAN
oldalsó homlokzat
a hátsó front
A Tér és forma cikkének szerzője 1938-ban nem rejtette véka alá lelkendezését, még ha ugyanazzal a mozdulattal vérig is sértett másokat: „Dicséret és elismerés illeti Pécs városát, amely egy ilyen mai feladat, mint egy üdülőszálloda, megvalósításakor korszerű, a mai életet kifejező alkotást valósított meg, s nem követelte azt, hogy a Mecsek tetején egy román stílusú császári Pfalz épüljön azért, mert a XIX. század végén egy bécsi Dóm-baumeister eljött és a maga felfogása szerinti román köntöst adott a bazilikának, - nem kívánta, hogy a Mecsek tetején Mátyás király humanisztikus udvarában növekedett Szakmáry püspök által Pécsre bevezetett olasz renaissance jegyében épüljön egy szálloda az Úr 1937-ik esztendejében.„
Részletek a filmből, régi pécsi helyszínekkel:
Aggodalomra nincs ok, a végén minden jól alakul, győz a szerelem. Hepiend.
