A képeket még szeptemberben csináltam, azóta ősz lett. Most már, így több hét távlatából a kutyaugatást se bánnám, ami a patcai főutcán végigkísért és csak akkor hagyott alább, amikor a kocsival elhagytuk a falu határát.
"Megy le a nap, megy csöndesen -
De mégse délután
Színű a falu, áll a dél
A házak homlokán -
Hull, hull az alkony csöndesen -
Harmat nincs, mégis egy
Cseppje a homlokomra száll
És arcomra pereg" (...)
(E. Dickinson)
