A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tauszig Béla. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tauszig Béla. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. február 24., vasárnap

Egyszer volt... lebontották a Váci út 121-129. házait.



Nem tudom érdemes-e olyan házról írni, ami nem is létezik, elvégre eredetileg valami olyasmi volt a cél, hogy olyan kincsekre, értékekre hívjam fel a figyelmet, amelyek mellett hajlamosak vagyunk elsétálni, anélkül, hogy észrevennénk őket. Ennek ellenére úgy érzem, hogy a két régi, rövidke poszt után tartozom ezzel a lezáró résszel. Kicsit olyan lesz, mint egy nekrológ. A Váci úton tavaly ilyenkor még álló épületek hónapok óta nincsenek már meg, magukkal vitte őket az irodaépítési láz...

A Google térképén még állnak a házak, a  mellettük lévő telken az új irodaépületnek még nyoma sincs.
Mára fordult a kocka: Váci Greens van, mellette üres telek.
Valahogy így kezdődött, 2011 júniusában: „Csak pár hete szúrtam ki ezt a házcsoportot, a kakukktojást régi gyártelepek és új irodaházak között. Legközelebb már kerestem a szememmel, a kis földszintes, mellette szorosan az egy emelet plusz manzárd és a sarkon a háromemeletes rózsaszín bérház fura trióját. Így együtt olyanok, mint egy mesekönyv illusztráció... Közelebbről persze a középső a legédesebb, népies, szecessziós motívumokkal, s ha az alsó szinten nem lennének új nyílászárók, igazi mézeskalácsház lenne. A jellege teljesen a gázgyári telepet idézi."

2011 június
A Fiastyúk utcához közel eső, földszintes, magas tetős házról nem maradtak fenn eredeti tervek, csak az 1985-ös dokumentáció, amikor az Elzett Művek Budapesti Gyára és dolgozói részére az épület Bence utcai traktusán található bölcsődét átalakítják lakásokká. A két lakás az akkori gyakorlatnak megfelelően OTP kölcsönnel épült, vállalati dolgozók számára.

2011 június.
2012 augusztusában kezdték el bontani.
A háttérben már az épülő irodaház.
A Bence utcai front, itt volt a bölcsőde.

A legérdekesebb és a kedvencem a középső ház, Schneller József úr építkezése, amelyet a Róth Zsigmond-Tauszig Béla építészpáros (okleveles építészek, irodájuk a Perczel Mór utca 4-ben) tervezett. Az eredeti terveken 1910-es dátum van, valamint a ház előtt egy kicsi, Váci útra néző előkert. A pincében burgonyás pince, falehányó (ezzel a szóval először a Tervtárban találkoztam), de „gyógysz. pince és gyógysz. üveg”-ek számára fenntartott helyiség is akadt.
Az első emeletre 2 lakást terveztek, itt lakott a család, a padlástérben mángorló és mosókonyha volt.

2011 június.

2012 augusztus 18.
A pékműhely a Váci útra merőlegesen, a Fiastyúk utcával párhuzamosan elhelyezkedő traktusban kapott helyet, három kemencével. Egy helyiség a motornak, egy mosdó, egy legénységi szoba, hátul, a Bence utcai részen pedig istálló volt és a lovászfiúnak fenntartott szoba. 1909-ben Schneller úr engedélyért folyamodik faszerkezetű kocsiszín építésére és kap is, azzal a kikötéssel, hogy a kocsiszín a szomszéd határvonaltól legalább 3 méterre helyezendő. 1913 június 10-én kiadják a használatbavételi engedélyt a lakóházra és a pékműhelyre. Aztán az akták előreszaladnak 30 évet (azaz első világháború, Trianon, gazdasági világválság nagyvonalúan átugorva) és 1943-ban találjuk magunkat. Ekkor a Wolf és Ziegler Burgonyazúzó Cég (úgy is mint Wolf Margit és Ziegler Józsefné) kér engedélyt burgonyadaráló- és koptató gépek valamint két kazán felállítására, amelyeket, és ezt megint a sosem hallott szó miatt hadd idézzem pontosan: „három gőzfüllesztő üst részére, gőzfejlesztés céljára használjuk. Ezen üstökben történik a burgonya főzése.” A háború környékéről érthetően nem maradt fenn semmilyen dokumentáció, ’56-ból viszont egy egészen hosszú emlékezést találtam, az Angyalföld 1956 kiadványban.

„Ez történt a 1304. üzemben (sütőüzem XIII. ker. Váci út 123.) az ellenforradalom alatt:
1956. okt. 24-én hajnali 3-h-kor a dolgozók teljes létszámban megjelentek. A rendes napi munkájukat elvégezték, de már haza a lakásig senki sem ment, mindenki bent aludt, ki a földön, ki zsákokon. A vánkost a szakajtó szolgáltatta.
Október 24-én déli 1h tájban a tömeg megostromolta az üzemet. A falakon és a háztetőn is már emberek voltak. Az üzem vezetője a XIII. kerületi kapitányságra telefonált segítségért, ahonnan perceken belül megjelentek. Néhány riasztó lövés után a tömeg széjjeloszlott. Még aznap délután kb. 3-kor a tömeg újból megrohanta az üzemet, kenyeret követeltek. Mivel már a kenyér elfogyott, azt kiabálták: "Akasszuk föl az üzem vezetőjét", aki ekkor a Tomori piac felé menekült. Úgy négy óra körül visszajött, a már lecsillapodott tömeg elé állt és azt mondta: A kenyér szükséglet biztosítva van, reggel 7 órára jöjjenek, mindenki kap kenyeret, mert a pékek éjjel dolgozni fognak. A tömeg erre megnyugodva széjjeloszlott. Az üzem dolgozói egy kivételével három héten keresztül éjjel-nappal bent tartózkodtak az üzemben és a munkájukat becsületesen elvégezték. Élelmezésükről gondoskodva lett. (…)
Bizony nehéz volt a dolgunk, mert jöttek a röplapok uszítva a sztrájkra, hogy a pékek se dolgozzanak. Jöttek a hírek, hogy ha a pékek tovább dolgoznak, felkoncolják őket. Sajnos ilyen fenyegetések leginkább a szemben lévő csavargyár dolgozóiból kerültek ki. De mindezt figyelmen kívül hagyva az üzem dolgozói rendesen, becsületesen elvégezték a munkájukat. A lisztkészlet megengedte, hogy napi hatvan, később már csak napi 50 mázsa kenyeret süthessenek.  Egy provokátort kivéve a nép dicsőítette a pékeket, mivel a környéket, sőt még a körzetben lévő üzemeket is ellátták kenyérrel.
Bp, 1957. aug.8.
aláírás: Schneller József üzemvezető.”


Érdekes, hogy az akkori üzemvezető a régi tulaj vagy talán a fia lehet és hogy mindvégig, a száz év alatt, amíg állt, a Váci út 123 meg tudott maradni annak, aminek eredetileg is épült. A 2011-es fotókon még látszik az üzlet táblája. 


A Váci út 123 épülete pontosan 2013 június 10-én töltötte volna be a száz évet. 
A harmadik, 121. szám alatti házzal kapcsolatban nem találtam ennyi infót. 1896-ban, a Schneller-háznál még régebben (és csakazértis ideírom a nevüket, mert kizártnak tartom, hogy az életben lesz még egy  megszállott, aki kikéri majd az épület anyagát a Tervtárban), Klimes József műépítész és Schneider Róbert építőmester által szignált, egy sírnivalóan szép homlokzatot magában foglaló tervek alapján épült fel, özvegy Martarusz Andrásné megrendelésére. Az 1896-os helyszínrajzon jól látszik, hogy a szomszéd telek, ahová a pékség majd 1913-ban felépül, akkor még Platczner Mór tulajdona, valószínűleg ő adta el később Schnellernek. 



Fennállásának utolsó idejében laptop mintabolt és a Ziccer Pizzéria működött benne, házhozszállítást is vállaltak.

2011 június.
2012 augusztus.




Amikor elkezdték a bontást és kb. még félig álltak a házak, annyira lehangolt a látvány, hogy elhatároztam, nem megyek többet feléjük. Azóta jó pár hónap eltelt, tegnap leszálltam a Gyöngyösi utcánál és az elmúlt évtizedben emelt irodaházak tövében elsétáltam a helyszínig. Késő is volt, szürkült már az ég, mire odaértem, és ha nincsenek a szemben lévő épületek, biztosan nem hiszem el, hogy ugyanott vagyok. A Fiastyúk utca másik oldalán, a 129. szám alatti egyemeletes épület sincs már, elsőként az tűnt el:

most
A Váci út 129. épülete, 2011. június.

A Fiastyúk utcai oldal 2012 augusztus 18-án.

2012 augusztus 18.
A házakkal kapcsolatos, 2007-ben datált és publikus pályázati felhívásból idemásolom az ide vonatkozó mondatot, roppantul mai és területfejlesztő: „A kiíró által elfogadott ingatlanfejlesztési koncepció végrehajtásával megvalósul a Budapest XIII. kerület Váci út - Föveny utca és Agyag utca közötti terület magas színvonalú, a városépítészeti követelményeknek megfelelő kialakítása, a városépítés továbbfolytatása és az alulhasznosított területrészek funkcionális átalakítása.”(innen)

A Váci Greens honlapja szerint az átadás időpontja 2013. május. 
Érthető, hogy változik, fejlődik a város, ennek így kell lennie. Mindig lesznek épületek, amik eltűnnek, hogy újaknak, nagyobbaknak, korszerűbbeknek adják át a helyet. Semmi bajom a most már üres telek mellett épülő Váci Greens-szel, de azt nagyon nehezen tudom elfogadni, hogy a Váci úton, amit az ingatlanfejlesztők állítólag csak a város "iroda-bulvár"-jának hívnak, jóformán minden régi megy a levesbe. És könnyen lehet, hogy ezeket a házakat rajtam kívül senki emberfia nem siratja, de én tartoztam nekik ennyivel. Régi, Váci úti házak, pékség, bölcsőde és pizzéria, söröző-borozó, önkiszolgáló és a többiek, amikre már nem is emlékszünk, hát, Isten veletek!


Dísz a Váci út 123. régi épületén. A madarak csiripelték, hogy a galambpárból gondos kezek egyet megőriztek...

A házakról szóló első bejegyzést 2011 júniusában, a másodikat 2012 május 27-én írtam.

Forrás: BFL Tervtár
Eörsi László-Juhász Katalin-Szabó Ivett: Angyalföld 1956


Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat, 
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához. 


2011. június 30., csütörtök

Váci út 121-123-125. Bontás előtt.


Gyakran megyünk át kocsival a Váci úton, de csak pár hete szúrtam ki ezt a házcsoportot,  a kakukktojást  régi gyártelepek és új irodaházak között. Legközelebb már kerestem a szememmel, a kis földszintes, mellette szorosan az egyemelet plusz manzárd és a sarkon a három emeletes rózsaszín bérház fura trióját. Így együtt olyanok, mint egy mesekönyv illusztráció, sötétben hajlamos lennék azt hinni, hogy a Moulin Rouge díszlete, s a kémény mögül mindjárt megjelenik Ewan Mc Gregor... Közelebbről persze a középső a legédesebb, népies, szecessziós motívumokkal, s ha az alsó szinten nem lennének új nyílászárók, igazi mézeskalácsház lenne. A jellege teljesen a gázgyári telepet idézi. Meglepődöm, amikor a cím alapján megtalálom a ház fotóját a keresőben és a Százéves házak oldalán kiderül, hogy ez a Róth Zsigmond-Tauszig Béla tervezte Schneller-ház. 


Ez érdekes, a Rumbach Sebestyén utcai modern lépcsőház, ami szintén az ő munkájuk, milyen messze van ettől a külvárosi házikótól, s nemcsak távolságban. Róth és Tauszig munkakapcsolata 1910-től '45-ig tartott, a három és fél évtizedbe valóban sok minden belefért. További munkáikról bővebben itt.
A Schneller-ház földszintje, míg le nem zárták, maradt, ami mindig is volt: pékség. Eredetileg egy multifunkcionális egység volt, sütöde, bolt, az emeleten pedig a pék lakott, háromszobás lakásban. Pont  mint a mesében.












Mostanra mindegyik ház üres, a földszinti, kibelezett boltok legalábbis erről tanúskodnak. 2007-ben az Önkormányzat még értékesíteni kívánta a három ingatlanból a tulajdonában lévőket, aztán 2011-ből már a bontás hírét olvasni, ami talán az építőipar recessziója miatt, késik. A házak még állnak, de félek, már nem sokáig. Mindenesetre a világháló, ez a virtuális pletykagép még azt is elárulja, hogy egy káefté 18 milliót kér csak a középső ház bontásáért. A rombolást meg kell fizetni.  




2011. április 13., szerda

Egy belvárosi modern lépcsőház

Hétvégén, a száz éves házakban járva arra gondoltam, hogy talán mégsem a Bauhaus az egyetlen és az igazi, és a száz éves, sőt még az annál régebbi házakért is lehet rajongani. Az is eszembe jutott, hogy mondjuk a 30-as években épült házak 2030-ban lesznek száz évesek, tehát már csak 19 évet kell várni egy ilyen nyílt napra:) Az meg hipp-hopp eltelik, bár semmiképp sem sürgetném az időt. És vágyakozni is olyan jó! 
  
Néha előfordul, hogy az embernek olyan helyen akad dolga, ahova nagyon is szívesen megy, ilyen volt ez a hatemeletes, vasbetonvázas ház a Rumbach Sebestyén utcában, 1942-ből. Közvetlen szomszédja a szecesszió bécsi nagymestere, Otto Wagner által tervezett Kis Zsinagóga, ami azt hiszem évek óta  felújítás alatt van.
A házat a Manufaktur Kereskedelmi Kft építtette, Tauszig Béla és Róth Zsigmond tervei alapján. A páros több neves épületet is jegyez Budapesten, többek közt a Napraforgó utcai Bauhaus mintatelepen, a Horánszky utcában, a Hűvösvölgyben pedig ezt a villát, ahol Tauszig a hetvenes években bekövetkezett haláláig maga is élt, és most gyönyörűen fel van újítva.


   
"A kapualjon át tágas, kör alaprajzú, középen oszloppal alátámasztott, galériás, hajdan portásfülkével őrzött előcsarnokba jutunk, melynek folytatásában indul a lift és a félköríves pihenőjű kétkarú lépcső." (Ferkai András: Pest építészete a két világháború között)







Az eredeti terv szerint az első és a második emeleten is lakások voltak, aztán ezt módosították, és helyettük ezen a két szinten irodákat hoztak létre, üvegtégla fallal. 



kijárat a hátsó udvarra
és az utcára:



Csak annyit tennék hozzá, hogy a kukák elhelyezésétől eltekintve ez pont olyan, amilyennek szeretem.