Sosem néztem meg ezt a házat. A Váci utca amúgy sem az a hely, ahol felfelé bámészkodik az ember, a tekintet ritkán emelkedik a kirakatok fölé. Ez az épület amúgy is olyan felemás, felül egyhangúan eklektikus, az utcaszinten és az elsőn pedig a felső szintek stílusától kissé elütő falsávok (lizénák) borítják, nyilván egy nem annyira jól eltalált felújítás eredményeképpen. A földszinten, a sarkon évtizedek óta galériának, a félhomályos udvarban kizárólag a turizmus igényeit kielégítő pólóboltnak ad otthont.
Nem is azért lett poszt belőle, mert annyira különleges az épület, pláne, hogy nem tudjuk hogy festett 1895-ben, amikor a gróf Szapáry család megbízásából felépült. Az irodalom szerint a Pesti Barnabás utcai homlokzaton eredetileg barokkos kupola volt, szobrokkal, amelyek a második világháborúban megsemmisültek.
 |
| Tető nélkül, 1960 körül. Fotó: Fortepan |
A tervező,
Czigler Győző viszont érdekes. Nem a Műegyetem, vagy a Hold utcai csarnok miatt, amelyek szintén az ő munkái, hanem számomra azért, mert ő tervezte a
Gozsdu-udvart, a város egyik legizgalmasabb átjáróházát.
Az életrajzát olvasva a szorgalmas, tehetséges jótanuló képe rajzolódik ki, aki
Nagy Virgilnek a Czigler emlékezetére, a mű- és középítési szakosztályoknak tartott ünnepi beszéde alapján ezen felül még felettébb altruisztikus gondolkodású is. Czigler, a Svájcból bevándorolt építészdinasztia sarja bécsi tanulmányai után két évet töltött Európa különböző országaiban az épületek tanulmányozásával, majd itthon egész csinos kis portfóliót hozott össze.
1878-ban jött az első komolyabb feladat: ekkor építette az Andrássy-úti Saxlehner-palotát. Ugyanebben az évben katedrát kapott a Műegyetem ókori építészet tanszékén. A kilencvenes évek elejétől 1905-ben bekövetkezett haláláig aktívan közreműködött egy csomó egyesület, társaság életében, úgymint a Magyar Mérnök- és Építész-, az Anyagvizsgálók Egyesülete(!), a Magyar Iparművészeti Társulat és még vagy huszonöt másik.
Bécsben Hansen mestertől tanul, aki a görög klasszicizmus híve, és egyik leghűségesebb tanítványává válik. Sokan kritizálják is emiatt, konzervativizmusa és az új utak keresésének hiánya miatt, pedig ha végignézzük az épületeit, pont a kiegyensúlyozottsága és az egyenletes, megbízható színvonala a megnyerő. Nagy Virgil azzal védi, hogy "nem akarja talán kockázatos kísérlet tárgyává tenni azt a munkát, amely az építésznek csak egy a sok közül, a megbízónak azonban talán csak az egyetlen épülete, amelynek tehát reá nézve maradandó becsét és értékét biztosítani kell; ezt ő csak kipróbált módok alkalmazásával érhette el megnyugvással."
A lépcsőházban nem érnek meglepetések. Tetszik a csempe színe, amelyről csak a felső szinteken derült ki, hogy valójában barna, és nem fekete. Szép a kovácsoltvas dísz a piros liftajtó mellett, de a legfőbb erénye az, hogy az egész úgy emlékeztet a régi időkre, hogy közben nem fáj az ember szíve. Nincsenek romok és végletesen elhanyagolt szegletek, szépen süt a nap a függőfolyosóra, és az sem bántó, hogy az udvaron, vélhetően a pince csúcsos üvegtetején túl a Millennium center új épülete köszön fekete üvegfalával.
Harcos kékharisnyáknak pedig azt a részt ajánlom a Nagy Virgil beszédből, hogy aszongya: "Az emberi lét és lélek kritériuma elsősorban az általános emberi vonatkozásai mérlegeléséből adódik ki; mennél előrehaladottabb a mívelődési fokozat, ezek mellé, különösen a férfi életében, speciális vonatkozások lépnek előtérbe, amelyek esetleg az előbbieket el is homályosítják. A nőnél, már fizikai lekötöttségénél (?!) fogva is, az általános emberi vonatkozások mindig előtérben fognak maradni, legalább a tömegre nézve. A művelt férfi léte a mi korunkban már rendkívül komplex, lelkének, szellemének igénybevétele gyakran sokoldalú. Ilyen sokoldalú igénybevételű lét volt Czigler Győzőé....
...Csak oly vasszorgalom és vasakarat győz ily intenzív tevékenységet, mint amilyen az övé volt, támogatva szívós fizikumtól, melyet ő feltűnő kevés pihenésre szoktatott. És mégis korán, váratlanul letört ez az erős fizikum, egy fel nem ismert, álnok kór kérlelhetetlenül végzett vele, férfiereje teljében, 55 éves korában".
 |
| A Váci utcai front nagy részét a Csók István Galéria foglalta el. Fotó: Fortepan. |
