Az Állami Pénzverő 1949. február 1-én alakult. Központi épülete az Üllői úton volt. Mivel az államosításokkal sikerült bekebeleznie egy csomó jelvénykészítő és nemesfémipari vállalkozást, a tevékenységi kör is kibővült.
Az évek során számos üzemrésznek emeltek új épületet, Tápiószelén vidéki telephelyet is nyitottak a jelvény- és éremgyártás számára. Ment a szekér, s az ötéves tervek végrehajtása közben a vezetőség a munkások jólétéről sem feledkezett el. Járt öltöző, étterem, üdülő...
Ezt a Római-parton fotóztam. Az egykori üdülő-csónakház (?) egy ideje valószínűleg csak szociálisan rászorulóknak nyújt menedéket, legalábbis apróbb jelekből úgy tűnt. Nem meglepő ez, a Római bizonyos szakaszán, ha már kikerülünk a hekk- és kolbászsütők hallótávolságából, inkább azt kell vadászni, melyik épület lakott, és nem azt, hogy melyik nem. Kis pénzt kéne verni ezeknek a felújításához is, valaki?
Remek poszt, én csak az Üllői úti épületükről tudtam. Elnézve a képeket ... hát bizony más idők jártak akkor. Arrafelé valóban sok az elhagyott, elhanyagolt épület. Pedig micsoda élet volt arra korábban és lehetne is ... de pénzverést nem vállalnám :)
VálaszTörlésui. megvan a zuhanyrózsa virág neve.
Lótuszvirág :)
Kellemes hétvégét kívánok!
Lótuszvirág, de szép név:)
TörlésÖsszességében szeretem a Rómait, a lepusztult épületekkel együtt, de azért helyenként nagyon lehangoló. A régi csónakházak és vállalati üdülők láttán tényleg arra gondol az ember, hogy régen milyen élet volt itt...
Köszi és neked is jó hétvégét!
Nagyon jó, hogy erről írtál! Ahogy Miklós is, én is csak az Üllőit tudtam. Nézem is sóvárogva, hogy de jó lenne bekukkantani. Erről a parti helyről nem is hallottam. Hátborzongató, ahogy a múltat rágcsálja az idő. Rozsda vadnövényekkel. Pont, ahogy illik :) szeretem
VálaszTörlésKöszi, én is szeretem;)
Törlés