Degenfeld-Odescalchi palota, Bródy Sándor utca 14.

Patinás saroképület a Palotanegyedben, a Festetics-palota szomszédjában. Bródy Sándor - Puskin utca sarok. A megrendelő gróf Degenfeld Imre, aki egyszerre szeretne palotát, ahol a család kényelmesen és nemesi rangjához méltóan lakhat, de bérházat is, hogy a drága telek és az építési költség megtérüljön, és némi jövedelem is csordogáljon. Az építész feladata a kettős rendeltetésű palota-bérház tervezése, ezt kapja Ybl Miklós, akinek addigra több épülete is áll a közvetlen közelben. A Festetics-palota 1865-re készül el épp a szemben lévő sarkon, a Képviselőház (ma Olasz Intézet) egy évvel később és áll már a Nemzeti Lovarda és Tornacsarnok és a Károlyi Alajosnak épített palota is a Pollack Mihály téren. 

Az épület elődje a földszintes ház a Festetics-palotától balra, 1870 körüli kép. Jogok: FSZEK

Fennmaradt az előzetes terv, amelyen Ybl két különálló házat tervezett a telekre. A Puskin utcai traktust ábrázoló homlokzati rajzon még élesen elvált egymástól a főúri családnak tervezett kétszintes, reprezentatív palota és a bérlőknek szánt háromemeletes bérház. 

A mai Puskin utcai homlokzat előzetes terve, innét

Aztán újratervez, mert a fenti terv ebben a formában nem kap zöld fényt, ahogy maga írja a szabad királyi Pest városa Tanácsának, "az engedély csak oly feltétellel adatott meg, hogy a két részre osztott teleknek Ötpacsirta (Puskin) utcai részén építendő bérház csak két emeletesre építtessék." Így kénytelen módosítani és elkészül az a terv, amely nyomán a mai, végül háromemeletes, két bejárattal és két udvarral rendelkező ház megépül. Az építési engedélyt 1872-ben kapták meg, a lakhatási engedélyre 1874. október 23-ig kellett várni. A kivitelező építész Wechselmann Ignác volt. 

A Bródy Sándor (régen Főherceg Sándor) utcai traktus a főbejárattal a ház urainak készült, míg a Puskin utcai, szerényebb és keskenyebb kaput a bérlők használták, az övék volt a szerényebb küllemű udvar és lépcsőház. Ha a Bródy Sándor utcából lépünk be, a kocsibehajtóként is funkcionáló bejáraton át egy hatalmas előcsarnokba jutunk, onnét egy pazar főlépcsőre, ahonnét a család lakrészei nyíltak. A palotarész udvarát pompás öntöttvas tartóoszlopok díszítik. A palotát a bérházzal folyosók kötik össze, amelyek a gangról nyílnak. A tulajdonosok és a bérlők elkülönülését remekül szolgáló két udvar között, a földszint középső részén voltak a kocsiszínek, az istálló pedig a bérház alagsorában.

Klösz György képe 1880 körül. A Puskin utcában és az épülettől jobbra még földszintes házak állnak.
Jogok: FSZEK

a Puskin utcai homlokzat

a Puskin utcai bejárat volt a bérlőké

a bérház udvara

kocsiszínek

folyosó a másik szárnyba

a palota udvara öntöttvas oszlopokkal

lépcsőház a palota-részben

öntöttvas korlát

bejárat kocsibehajtóval a Bródy Sándor utcáról

Degenfeld Imrének öt gyereke volt, közülük Anna neve fordul elő a leggyakrabban a házzal kapcsolatban. A papa halála után (1883) egy darabig ő, gróf Degenfeld-Schomberg Anna, herceg Odescalchi Gyuláné az ingatlan tulajdonosa. Testvére Degenfeld-Schomberg Ilona, később Tisza Kálmánné, Tisza István miniszterelnök édesanyja.

Gyönyörű épület, belül felújítva. A főlépcsőházat a két emeletnyi belmagassággal és az udvar öntöttvas oszlopait mindenképpen látni kell. Most itt a lehetőség, a KÖN-ön nyitva szombaton és vasárnap, lásd itt.

Kilátás az egykori palota lakrész egyik lakásából, 1956 Forrás: Fortepan, 

A palotáról és Ybl Miklós munkásságáról bővebben itt., a Degenfeld családról itt.

Felhasznált irodalom: Ybl Ervin: Ybl Miklós

A saját fotók 2013-ban készültek.

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat, 

itt csatlakozhatsz

a blog Facebook oldalához.