A Dessewffy utca 45-ös szám alatt egy háromemeletes lakóház áll, a homlokzata alapján a tizenkilencedik század végén épülhetett. A homlokzatot a földszinttől felfelé klinkertégla borítja, az oromzata timpanonban végződik. A régi kapun két tábla, Terézváros legszebb udvara 2007 és még egyszer ugyanez 2010-ben.
A tábla volt a mézesmadzag, látnom kellett az udvart.
A tábla volt a mézesmadzag, látnom kellett az udvart.
A telek és a ház a Budapesti Czím és Lakásjegyzék szerint 1894-től biztosan Telbisz Bertalan tulajdona. Ugyanebben az évben már Dr Telbisz János vegykísérleti laboratóriumát is sorolja a jegyzék ezen a címen. A vegyész Telbisz, valószínűleg Bertalan fia, 1862-ben született Nagyőszön, az akkori Torontál-megyében, a mai Románia területén. Németországi egyetemei tanulmányai után vegyészként dolgozott ottani cukorgyárakban, majd hazatérve először Torontál megyében, aztán Budapesten folytatta, amit kint elkezdett. Felolvasásaival, röpirataival rengeteget fáradozott azért, hogy a cukoripar, a borászat és a mezőgazdaság fejlődjön. Ő volt az, aki itthon meghonosította a "kir. kereskedelmi törvényszéki hites vegyészi intézményt", lásd a lenti hirdetést az 1894-es Lakcímjegyzék-ből. A saját költségen létesített és mintaszerűen berendezett laboratóriuma a ház második emeletén működött. Hosszú évekig ő szerkesztette és adta ki A magyar cukoripar című szaklapot. 1928-ban a jegyzék szerint már nem János, hanem Dr. Telbisz Albert és b. társa nevén van az épület.
De térjünk vissza az udvarhoz. Valójában nem olyan nagy az egész és kicsit zavaró a beton, ami először a belépőt fogadja, de amögött minden él, fák, buja, zöld növények, virágok, hinta, mászóka és padok. Leghátul, a telek széli sarokba száműzték a porolót, jobb helyet ennél nem is találhattak volna, nincs szem előtt és ide csak a szomszéd házak hatalmas tűzfalai néznek, ami nekem legalább annyira bejön, mint a kert maga. Valahogy persze sejteni, hogy szebb időket látott ez is, és meg is találom az Adalékokban a leírást. 1983 körül ezt írta a házat felderítő lokálpatrióta, aki beszélt a leszármazottakkal: "Talán, ha a jelenlegi betonudvart is vissza lehetne állítani eredeti kerti mivoltára, akkor a földszint is barátságosabb lenne. Ugyanis a ház belső udvara ma csak ronda betonudvar, de a régi háztulajdonos elmondása szerint az udvaron a háború előtt kert volt, a kertben két terrakotta szobor állott. A kert eltűnt és a két szobor úgyszintén, nem tudják mi lett vele."
kapu
A nyolcvanas évekbeli leírásból sem derül ki a tervező (talán majd a Tervtárból), de ők azt írják, mindhárom szinten egy háromszobás, fürdős, cserépkályhás lakás és még két darab kétszobás lakás volt. Feljegyezték még, hogy az akkori lakók elmondása alapján a kapualj jobb és bal oldalát régen szobrocskák díszítették és egy pompás lámpa világította meg az előteret, ezek persze már a nyolcvanas években sem voltak meg, csak esetleg még éltek, akik emlékeztek rá.
Elvarázsolt kert Terézváros szívében, a Dessewffy utca 45 lakóié. Megcsinálták maguknak. Klassz, hogy vannak olyan lakóközösségek, akiknek ez fontos.
Adalékok a Belső-Terézváros történetéhez (1983)
Ha tetszett a bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához.
Bájos kis belső tér valóban, de így a képeket elnézve mit gondolsz, tényleg rászolgált a legszebb udvar címre?
VálaszTörlésBiztosan vannak ennél szebbek is, de az az igazság, hogy az igyekezet és az, hogy egy lakóközösség együtt létrehoz valamit, mindig annyira megdobogtatja a szívemet, hogy a hibákat nem is akarom látni.
TörlésPláne ha összehasonlítjuk ezt az udvart az átlag pesti bérház udvarával, pláne ha tudjuk, hogy egy randa betonudvar volt még 30 éve és pláne, hogy nem tudjuk, milyen udvarok versengtek még a címért, ráadásul utoljára 4 éve nyert.
De azóta tök véletlenül bekeveredtem egy másikba, ahol szintén volt tábla, majd az is jön, csak hogy legyen összehasonlítás.