Fodor Gyula épületei: Hajós utca 25. - Napóleon udvar.

A mai posztot azzal kezdeném, hogy szerény véleményem szerint ez a város legszebb szecessziós lakóháza. Persze minden vélemény szubjektív, de ragaszkodom hozzá: magam sosem jártam még ilyen szép, a szecesszió jegyeit ilyen finoman viselő bérházban.
Fodor Gyula Napóleon-udvara 1905-ben kap építési engedélyt. Ez az az év, amikor elkészül a Tőzsdepalota és a Nemzeti Bank székháza a Szabadság téren, mindkettő Alpár Ignáctól, Lajta Béla elkezdi a Vakok Intézetét a Mexikói úton, felépül Árkay Aladár Babocsay-villája az Andrássy út és a Hősök tere sarkán. Megnyitják a Bazilikát és elkezdik építeni a Gresham-et. Már évek óta áll a magyaros stílusú szecesszió vezéregyénisége, Lechner Ödön Iparművészeti Múzeuma az Üllőin és Postatakarékpénztára a Hold utcában.

Fodor Gyula életéről viszonylag kevés információnk van, még képet sem találtam róla. 1872-ben született, aztán műegyetemi tanulmányaival kapcsolatban máris ott a kérdőjel, hogy diplomáját Bécsben szerezte-e. Kis keresgélés után iskoláiról ugyan semmi újat, de annyit kiderítettem, hogy Schirmbrandt Annát vette el, akinek édesapja valószínűleg "szintén zenész", az Állatkert Oroszlánházának kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó és tervező Schirmbrandt Antal. Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7-ben. Építészetileg aktív évei 1903-tól 1914-ig tartottak, ezalatt a saját listám szerint a fővárosban harmincnál is több bérházat tervezett, pályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott. Legismertebb épületei az Ernst Múzeum a Nagymező utcában, az Üllői út elején álló Arany Sas-udvar és a mai bejegyzés tárgya. Több cég neve ismétlődik a vele kapcsolatos dokumentumokban, a Fodor Gyula és Társá-ban felesége cégtulajdonos, a Hunnia Építő Rt pedig többek közt a Fodor által tervezett Belgrád rakpart 16. szám alatti épület építtetője. A papírok szerint Fodor a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az Atlantica Tengerhajózási Társaság, nekik is dolgozott, ennek emléke a Falk Miksa utca 18-20. szám alatti épület, rózsaszín csempékkel a lépcsőházában. Lakcímeként többször is az akkor még Aréna, ma Dózsa György út 64 van feltüntetve. Az ott álló épületet is ő tervezte 1908-ban, az Országos Tisztviselő Szövetség Házépítő Szövetkezetének. Az első világháború kitörése után az építészekre sötét időszak vár, a bérházépítés jó 10-12 évre, úgy 1926-ig jóformán leáll. 1914-ben Fodor még csak 42 éves, élete teljében találja a kényszerű leállás és feltételezem, hogy a fenti cégeknek köszönhetően tartja fenn magát, mert legközelebb (és utoljára?) csak 1931-ben tervez, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő és meglepően unalmas külsejű bérházat a Vármegye utcában. Kilenc évvel később, 1942-ben halt meg.

A Google térképén, felülnézetből és itt még nincs becsomagolva a tető.

Fodor nem követte Lechnert és nem alkalmazott magyaros motívumvilágot az épületein, a mértéktartóbb, kései szecessziós stílust alkalmazta. Egyes épületei bécsi, mások talán inkább német hatásról árulkodnak, úgyhogy a Bécsben szerzett diplomát el is hihetjük. Szinte minden épületén van egy alak vagy egy figurális dísz, amitől rögtön és összetéveszthetetlenül „fodor gyulás” lesz, de maga a homlokzat kialakítása is árulkodó. Ha arról mégsem ismernénk fel, biztosan lesz egy kőtábla a nevével, esetleg egy őrangyal, bagoly, méretes pók az ólomüvegen, baljós külsejű madár a kovácsoltvas korláton, vagy egy szakállas férfiarc, amiről hajlamos vagyok azt hinni, hogy magát az alkotót ábrázolja. Persze erre semmi bizonyíték nincs.

A Hajós utcában, a Zichy és az Ó utca által határolt telken álló Napóleon-udvar 1905-06-ban épült fel, pályája elején. A házat Pollák Ignác és neje rendelte meg, a székesfőváros VI. kerületének elöljárósága pedig 1905. július 15-én adta meg az engedélyt a 3 emeletes bérház építésére. Az eredeti terveket hasztalan kerestem a Tervtárban, már nincsenek meg, viszont az Adalékok a Belső Terézváros történetéhez 1983-ban még leírta, hogy ugyanott bepillantott a dokumentumokba. Az eredeti engedélyezési terveken a Hajós utcai homlokzaton még nem szerepelt az oromfal, következésképpen a ház nevét adó Napóleon szobor sem. Tehát az eredeti terveket valószínűleg később módosították. Az előtérben a falon díszeleg egy gyönyörű betűkkel írt „anno dom. 1905-06” felirat, a két évbe belefér a tervek akár többszöri módosítása. 

Az Ó utcai homlokzat. 

Lekerekített sarkok. Szemben a Hajós utca 16 homlokzata.

A homlokzatról letekintő, a rá borított fóliáktól most éppen láthatatlan Napóleon szobor voltaképpen ártatlan tévedés, ne keressünk rejtélyes magyar vonatkozást, eddig titkolt kitérőt a nagy hadvezér életében. A Hajós és a Zichy utca sarkán álló régi házban az 1870-es években egy Café Napóleon nevű  búfelejtő nyílt. Tulajdonosa olyannyira rajongott az akkoriban Magyarországon is népszerű III. Napóleon császárért, hogy üzletét róla nevezte el. A Hajós utca 25 építtetője viszont nem tudta, hogy EZ nem AZ a Napóleon, így a leghíresebb Bonaparte, a Korzikán született I. Napóleon szobrát készíttette el és helyezte el egy fülkében az új épület homlokzatán. A történetről hosszabban itt lehet olvasni.

Ez van a fólia alatt. Forrás: Műemlékem.hu

A ház gyönyörű. Kívül még nincs felújítva, és olybá tűnik, mintha évek óta nem is történne a csomagolás alatt semmi. Nyilván pénzre és egyetértésre vár a lakóközösség, de belül olyan példásan felújították, hogy már annak is örülni kell. 

Impozáns a bejárat kovácsoltvas kapuja, Gerő és Győry fémmunkás-cég nevével, domborított vöröslemezekkel.

archív kép innen

egyszer volt egy kaputelefon

Bent a régi lengőajtó most ki van támasztva, az üvegek elpusztultak, de jól látszik a régi faragás:

Hogy pontosan értsük, mit jelent a pár évvel ezelőtti felújítás, mutatok néhány régi képet. Ezek tíz éve készültek, az udvart és a függőfolyosókat akkor már felújították, a lépcsőházat és a vesztibült még nem. 

2003-ban

most

2003: postaládák szinte minden falon

felújított ajtók és ablakok, új csempe

Ilyen lett. Bálint Imre fotója.

Madarak és virágok a márványoszlopok tetején. Bálint Imre fotója.

Kicserélték a függőfolyosók járólapjait (sajnos télen kicsit csúsznak), az előtérben a régi vízzöld Zsolnay csempét, és csillognak-villognak az ólomüveg ablakok. A csodacsillárnak, ami az előtér szerves része volt, sajnos pont a felújítás alatt kélt lába, mindenesetre ilyen volt:  

A csillár mögött látható az anno domini felirat.

Ilyen lett. 

Elvitték javítani, aztán sosem került vissza a helyére. A lakók mesélték, hogy a huszadik századot még szépen átvészelő réz korlátok is tűntek el az elmúlt években a lépcsőházból. A márvány oszlopok mögött a régi kapusfülke ma kukákat rejt, és persze elé épült fel valamikor a lift is, ami ugyan nem vált előnyére a lépcsőháznak, de ha feljebb megyünk, az ólomüveg ablakok, és az azokon beáramló fény mindent feledtetnek: 

Bálint Imre fotója

A függőfolyosón szép a kovácsoltvas korlát, és a lakások ajtaján, ablakain is nagyjából mindenhol megmaradt a régi rács:

Az ólomüveg ablakokat Róth Miksa jegyzi, és bár hivatalos feljegyzést nem találtam róla, feltételezem, hogy a domborműveket és az épület stukkódíszeit Ney Simon készítette, akivel Fodor az Arany Sas-udvaron és más épületeken is együtt dolgozott. 

pávák az oldalsó homlokzaton

A fent idézett Adalélok 1983-ban azt is leírja, hogy a Tervtárban talált anyag szerint 1941-ben már nem Pollák, hanem özv. Weil Rezsőné a háztulajdonos, ahogy 1947-ben is. Pollákék valószínűleg nem élték túl a II. Világháborút.

Mivel rokonaim révén pár napot el is tölthettem a házban, egy lakásbelsőt is meg tudok mutatni. A képeken jól látszik milyen ajtó és ablakkeretek voltak és jó esetben vannak is még a belső terekben. És persze ott van még a valószínűleg Zsolnay-féle cserépkályha, a színe az előtér csempéivel harmonizál.

Bizonyos szempontból talán nem baj, hogy a homlokzatot és a külsőt még nem újították fel, így ez a régi felirat is megmaradt a Zichy utcai sarkon, bár sokadik ottlétem alkalmával vettem csak észre: 

A hiányos vakolat miatt csak az első szó olvasható, BOSCH. A Bosch Róbert Kft a XIX. század végétől létezett, kisgépeket, villamos készülékeket, műszereket gyártott és forgalmazott, nekik lehetett itt üzletük, de 1928-ban motorkerékpár javítás is folyt az épületben: 

1928. május 28. Automobil-Motorsport

Mostanában egy bár és egy zongoraterem foglalja el a Hajós utcai frontot, ez utóbbi egy asztalos műhely után költözött ide.   

Köszönöm B. Gergő és M. Balázs segítségét a felirat megfejtésében.

Bálint Imrének köszönöm a szép képeket. 

A posztot pedig ezúton dedikálom B. öcsémnek, akivel emlékezetes pillanatokat töltöttünk itt. 

Örömmel fogadok minden olyan észrevételt vagy információt, amely Fodor Gyula épületeivel, munkásságával kapcsolatos. E-mail: kep.ter.blog@gmail.com

Frissítés: Nem tudom, ki hogy van vele, én imádom nézegetni a régi regisztereket, ízlelgetni a régi neveket, az azóta feledésbe merült szakmákat. A Budapesti Czím- és Lakásjegyzékből most összevadásztam egy pár lakót, akik az 1913-as jegyzék szerint ide voltak bejelentve: 

Schreiber Wolf Sámuel váltóleszámítolási és bankbizományi iparüzlettulajdonos 

Wolliczer Mór szatócs

Gelb Bernát szabó

Weil Rezső mérnök, építési vállalkozó (tel: 171-56)

Grün Frigyes kereskedő

Grünfeld Adolf ügynök

Wolf Fleischmann József czégb., kávéházi üzlettulajdonos (tel: 98-08)- nevét még egyszer megtaláljuk a "kávéház" címszó alatt, mint az épületben működő Figáró kávéház tulajdonosát!!

Stricker Mór orvos (tel: 11-59), rendel 3-4-ig

Dr. László Károly ügyvéd (tel: 71-76)

Heller Gyula értékpapír ügynök

Fürst Kálmán mészáros

B. Bleier nővérek, női ruha szabók

De Sanctis Artúr énektanár

Giovanni Lunardi operaénekes

"Hadfelszerelések" címszó alatt Hirschl és Heimann (tel 109-64)

A kapu mellett elhelyezett egykori táblákról kiderül, hogy itt volt a Pest megyei Takarékegyesület irodája, Mazzantini Luigi neves balettmester illem- és táncintézete az első emeleten és Geyer Jenő fényképészeti műintézete is.

Tudom, hogy így önmagában egy név nem történet, de konkrétumok híján több mint a semmi. És ezek beszédes nevek. Egyszer meg talán jelentkezik is valaki, akinek a nagyszülei, vagy dédszülei itt laktak... Lásd: Olvasói levél.

1944-ben csillagos ház is volt, mint innét kiderült.

Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,

itt csatlakozhatsz

a blog Facebook oldalához.